A pedálnyomkodó fejbot-húzogató

Csiporka és Bíborka továbbképződik autóvezetésből és a lélek kezeléséből

img_20171106_0006-crop-crop.jpgAz autó felgyorsulása után néma, ámuló csend telepedett az autó kis utasaira. A két bogárkát annyira elvarázsolták a fények, a haladás élménye, hogy még beszélgetni is elfelejtettek.

– Kicsit elhasznált idebenn a levegő. Lehúzom egy pillanatra az ablakot. Kapaszkodjatok meg, nehogy elsodorjon benneteket a szellő! – figyelmeztette őket Ibi.

Alig, hogy kimondta, máris megérezték a becsapódó hűs fuvallatot.

– Ibi! Te varázsló vagy! – állította csodálkozva Bíborka.

– Viki meg gondolatolvasó! – ámuldozott Csiporka. – Hogy képes magától teljesíteni, amit kitalálsz?

– Ó, dehogy vagyunk mi ilyen csodálatosak! – nevetett fel Ibi. – Itt a jobb kezemnél, a sebességváltó alatt két oldalt van két pici, fekete gomb. Ha megnyomom, kinyílik az ablak. Pontosabban csak akkor, ha jár a motor. Álló helyzetben nem működik az ablaknyitó – helyesbítette magát Ibi.

– Ó, de jó! Akkor, ha megállunk és valaki megtámad bennünket, nem tud bejutni hozzánk az ablakon át – jegyezte meg megkönnyebbülten Bíborka.

– Kis pillangóm! Miért félsz te mindentől? – kérdezte meg döbbenten Ibi, aki azonnal automatikusan lassítani kezdett, hogy alaposan oda tudjon figyelni a válaszra. – Megrettentél a tűtől, az ollótól, az ablaktörlőtől. Bántott már téged valaki, hogy ilyen sok mindent félelmetesnek tartasz?

Bíborka egy ideig nem válaszolt, majd nagy sokára megszólalt.

– Brexi letörte a szárnyamat… – vallotta be suttogva.img_20171106_0005-crop.jpg

– Életünk legelső napján támadta meg a békagyerek, amikor életében először nektárt szívogatni libbent a rétre. Majdnem meghalt… – görbült le az emlék fájdalmasságától Csiporka szája.

– És hogy menekültél meg? – kérdezte döbbenten Ibi.

– Csiporka lerángatta rólam, majd Szellő megsúgta neki, hogy van az erdő rejtekében egy barlang. Az az Erdő Szellemének palotája, ahol a varázsiszap terem. Csiporka megszerezte nekem, és visszaragasztotta a szárnyam tetejét. Szellő pedig hímport gyűjtött rá a mezei pilléktől, és rám szórta, hogy repülni is tudjak újra. Így gyógyultam meg.

– Ó, értem már a félelmeidet – bólintott megértően Ibi. – Tudod, mindenkit érhetnek váratlan jó és rossz dolgok is. De nem szabad mindentől rettegve élni, mert akkor azt az időt is megkeserítjük, elrontjuk saját magunknak, amikor nyugodtan élhetnénk. Olyan nyitottnak, érdeklődőnek, mosolygósnak ismertelek meg, hogy nem is gondoltam, hogy odabent a lelkedben ilyen félelmek lapulnak.

– Vigyázok rád mindig! – fogta meg Csiporka szeretettel Bíborka kezét.

– Csatlakozom! – mosolygott a pillangóra Ibi, és megpróbálom megtanítani neked, hogy az egészséges félelem hasznos, de nem kell és nem szabad mindenben rosszat és támadót látni.

Egy darabig mindhárman elgondolkodva ültek, csak az autó duruzsolása hallatszott. Időközben kiértek a város fényei, zajai közül. Csak a mellékút csendjében tűnt fel később  Csiporkának, hogy Viki hangja időnként változik.

– Miért lett hangosabb Viki? Talán haragszik valamiért?

– És miért húzgálod folyton azt a kart és nyomkodsz a lábaiddal? Nem a nyomkodás és húzgálás idegesíti fel szegényt? – kérdezte együttérzően Bíborka.

– Hű, de jó megfigyelők vagytok! Csakugyan a kar és a pedálok használatától változik meg az autók hangja. Nem vagyok valami híres műszaki szakember, de megpróbálom elmagyarázni nektek, mi az összefüggés a nyomkodás, a húzgálás, és Viki hangja között – ígérte Ibi. – Lefordulok, és leparkolok a legközelebbi pihenőhelynél, és akkor mindent biztonságban meg tudok mutatni nektek. Az úton haladva nem szabad levenni a szemünket az útról, nehogy balesetet okozzunk. Nézzétek csak! Ott a nagy P betű egy kék keretben az útszéli jelzőoszlopon. Az mutatja, hogy hamarosan jöhet a műszaki előadásom! – kacsintott rájuk Ibi.

A parkoló egészen kihalt volt, így nyugodtan megállhattak, nem zavartak senkit a bemutatóval.

– Itt a kormány alatt – mutatott le Ibi – három pedált láttok. A jobb oldali, jó magas a gázpedál. Ha ezt egyre jobban az autó orra felé nyomom, gyorsabban tud menni a kocsi, de csak akkor, ha közben egy pillanatra felengedem, és a bal lábammal lenyomom a bal oldali pedált, a kuplungot, vagyis a tengelykapcsolót. Ekkor kell a jobb kezemmel megfognom, és egyre nagyobb fokozatba irányítanom ezt a fejecske tetejű kart, a sebességváltót.

– És mi történik, ha csak a gázt nyomod egyre erősebben? – kérdezte Csiporka.

– Akkor csak felbőg a motor, de nem gyorsul. Bocsáss meg, Viki – kért elnézést öreg autójától Ibi –, de megmutatom ezt is a tanoncaimnak.

Néhány másodpercnyi fülsértő Vikizaj után Ibi rögtön levette a lábát a gázpedálról.

– Magasabb fokozat? Az micsoda? Azt jelenti, hogy hirtelen megnövünk?! – kérdezte Ibi és a kocsi csodáin lassan már meg sem lepődve Bíborka.

– Az nem lehetséges, te is tudod – mosolygott rá Ibi kedvesen.

– Szinte minden ismeretlen itt nekünk, de lassan rá kell jönnöm, hogy az emberek világában sem gyakran történnek valódi csodák, inkább csak mi nem értjük még a történések okait – bölcselkedett Csiporka.

– Na, azért vannak ám csodák! – mosolyodott el Ibi. – Barátokra vágytam, és megkaptalak benneteket. Ez csoda a javából! Igazi jó csoda! De a világ történéseinek, folyamatainak többnyire valóban megmagyarázható okai vannak. Csak éppen senki sem ismerhet mindent, így nem is képes egyetlen ember minden jelenség magyarázatára.

– Hm… Ezt értem! – mondta elgondolkodva Bíborka. De ebből nem derült ki, mi az, hogy magasabb fokozat – nézett fel várakozóan Ibire.

– Igazad van, kicsi pillém! Máris mondom! – kacagott fel kedvesen Ibi. – Mindig a fején találod a szöget!

– Milyen szöget?! – értetlenkedett Csiporka. – Nem látok itt semmi fejecskés beszúrót!

– Ez egy szólás. Szó szerint értve tényleg azt jelenti, hogy a kalapáccsal mindig sikerül ráütni a szög fejére, hogy teljesen be tudjon menni a fába, de az emberek  leginkább nem így használják, hanem akkor mondjuk általában, ha valaki nagyon találót mondott. Olyat, ami nagyon illik egy helyzetre, mint most Bíborka. Szépen udvariasan a tudomásomra hozta, hogy nem kapott választ a kérdésére – kacagott fel Ibi. – De nem húzom tovább az időt, máris elmagyarázom, amit ígértem!  A sebességváltó tetején számok vannak különböző irányokban. Balra fent van az egyes, balra lent a kettes, jobbra középen a hármas, jobbra lenn a négyes, és jobbra fenn az ötös – mutatta készségesen Ibi. – Minél nagyobb számra igazítom a sebességváltót a jobb kezemmel, közben a bal lábammal megnyomom a kuplung pedált, majd a jobb lábammal egyre jobban benyomom a gázpedált, annál gyorsabban tud haladni az autó. Indulás! Tegyünk néhány kört itt a parkolóban és próbáljuk ki! – harsant Ibi hangja.

– Éljen! Tudom a számokat! – örvendezett Bíborka. – Egy, kettő, három, négy, öt! – skandálta sokszor egymás után.

Aztán mindketten Ibi kezére és lábaira koncentráltak. Amikor újabb fokozatba állította a sebességváltót, mindketten harsogva kimondták a látott számot. Mire megismerték az autó műszereinek működését, lassan rájuk sötétedett.

– Indulhatunk tovább? – kérdezte Ibi. Sikerült kielégítenem a kíváncsiságotokat?

–Igeeeen! Köszönjük! – jött a két kis szájból a boldog válasz.

Újra kikanyarodtak az útra, és Viki csak úgy harapta az utat. Csiporkáék végig figyelték, hogyan kell autót vezetni.

– Értem már! Mindig egyesből indulsz, és arrafelé viszed vissza a kart, ha elénk pattan váratlanul egy másik autó a sötétből, és lassítanunk kell – örült felfedezésének Csiporka.

– Jó kis sofőr lennél, Csiporkám, ha lenne bogárka méretű autónk! – helyeselt Ibi.img_20171106_0007-crop.jpg

A nagy figyelésben a két kis bogár észre sem vette, hogy a sötétből ismét kivilágított területre értek.

– Megérkeztünk! Szólok anyának, hogy itt vagyunk.

Csiporka és Bíborka azt várta, hogy Ibi telefonál, vagy kipattan az autóból, ehelyett a kormány alatti fekete mélyedésre szorította a mutatóujját, mire Viki felbődült:

– Tráááá, tráááá!!!

Hangjára hirtelen kitárult a ház kapuja és egy mosolygós, ősz hajú, ölelésre kitárt karú néni lépett ki rajta.

– Végre megérkeztetek! Azt hittem, már sosem értek ide!

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Szerző: 2018. 02. 02.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése