Furik Csaba

Polgármester

Kisgéres

furik_csaba.jpgElőre kell vinni a falut! Nem egy történelmi személyiség monumentális művéből vett idézet, nem is program mondat. Egyszerű részösszefoglaló valamikor beszélgetésünk közepe táján. A történelem pedig jelen van… A polgármesteri hivatal homlokzatán a 800-as szám emlékeztet, hogy ‘14-ben volt az ünnepe a település nyolc évszázaddal ezelőtti első írásbeli említésének. Vendéglátóm további adatokkal szolgál arra nézve, hogy a honfoglalásig nyúlik vissza Kisgéres magyar történelme. A pozsonyi Koméniusz egyetem magyar-történelem szakán, és a komáromi Sellye János Egyetemen diplomát szerzett embertől el is várható, hogy szűkebb lakóhelye, elődei múltját ennyire ismerje, szavaiból azt szűröm le, hogy közéleti szerepvállalása is ebben gyökerezik.

– Királyhelmecen születtem 1970-ben, de kisgéresi vagyok. Szüleim mindketten nagyon aktívak voltak az egykori Csemadokban. Édesapám a helyi szövetkezetben dolgozott könyvelőként, édesanyám pedig tanítónő volt aktív korában – avat be abba, honnan származik az elhivatottsága. – Vallásos, hívő emberek között nőttem fel. A múlt rendszerben korlátok között élhettük meg hitünket, de nagymamámat semmi sem akadályozhatta meg abban, hogy megtanítson imádkozni.

Huszonkét éves volt, amikor református papjuk Tiszai Nagy Menyhért az istentisztelet végeztével ott tartotta a szépen éneklő fiatalembert templomban. A felnőtt férfiből presbiter lett, ma már gondnokként szolgálja a gyülekezetét, mi több, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa hat világi tagjának egyike.

Maradva az életút világi szálánál, a fiatal tanár tizenegy évig tanított a szomszédos Királyhelmecen. 34 éves korában nősült, felesége óvónő. Három gyermekük született: András kilenc, Csongor hat, Barnabás két esztendős.  2007-ben nyerte el szülőhelye polgármesteri címét a Magyar Közösség Pártja színeiben. 2009-ben a megyei önkormányzat tagja lett, és a határon átnyúló kapcsolatok és a turizmus bizottság vezetésével bízták meg. Napjainkban az iskolaügyi, az egyházi, és a turisztikai bizottság munkájában vesz részt.

– Az elmúlt 25 évben térségünkben a hanyatlás jeleinek lehettünk tanúi – konstatálja szomorúan. – Pályázataink rendre elbuknak. Előre el szoktam mondani a vállalkozóknak, hogy hátrányt jelent a szempontok között magyar mivoltunk, de azért a legtöbben nem adják fel.

Itt hangzik el a bevezetőben idézett mondat. Vesztes pozicióból indulva is mindig találnak jó embereket, és végül is hosszú az eredmények sora. A település lakói hamar megértették a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, és a polgármester jó kilátásokkal tekint a megyei kezelésű utak rendbehozatalának ügyére. Az egykori szövetkezet épületei eléggé siralmas állapotban vannak, de az eszközei megújulóban vannak. Áll már a község egyik szép helyén egy tizenhatlakásos társasház. Ez utóbbira nagyon büszke Furik Csaba. Ha gazdaság felvirágzása még várat is magára, a kultúrában nincs híján a sikereknek. Se szeri se száma a hagyományt ápoló eseményeknek, rendezvényeknek. A közelmúltban leplezték le a mindenki által tisztelt református lelkészük emléke előtt tisztelgő mellszobrot. Nemrég újult meg meg a “málenkij robotra” elhurcolt géresiek emlékműve, és a falu helyet adott egy központi emlékműnek is, ami arra a négyezer emberre emlékezik akiket ugyancsak elhurcoltak a málenkij robotra Szlovákiából. A híres pincesor mívesen kirakott ajtajai előtt messzeföldről sorakoznak a vendégek a “polyhost” megkóstolni a pincenapokon.

Eljönnek természetesen Csarodáról is, a határ túloldaláról. A testvértelepülési kapcsolatok kiállták az idők próbáját. A 2010-es géresi árvíz idején szivattyúval, homokzsákokkal jött a segítség Beregből. Amikor pedig Csarodát verte el a jég, a géresi reformátusok készpénzt gyűjtöttek a természeti katasztrófa kárvallottjainak.

Furik Csaba beszámolóját a község, a kistérség, a megye és a református szervezetek életéről jóleső érzés hallgatni. Gördülékeny előadásmódja, lényegretörő fogalmazása segíti és egyben próbára teszi a jegyzetelő krónikást. Derűlátó természete akkor sem hagyja cserben, amikor dermesztően gyászos dolgokat hoz szóba. Több a haláleset, mint a születés, fájóan nagy az elvándorlás….

“Előre kell vinni a falut” – ismétlem meg a mondatát…

– A fejedelemnek – mondja Bethlen Báthorynak Móricz Tündérkertjében – “nem lehet olyan álmot álmodni, amilyet akar, csak amit lehet … Nem is csak amit lehet: de amit kell …” – hangzik a válaszként az idézet.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése