Furik Csaba

Polgármester

Kisgéres

Előre kell vinni a falut! Nem egy történelmi személyiség monumentális művéből vett idézet, nem is program mondat. Egyszerű részösszefoglaló valamikor beszélgetésünk közepe táján. A történelem pedig jelen van… A polgármesteri hivatal homlokzatán a 800-as szám emlékeztet, hogy ‘14-ben volt az ünnepe a település nyolc évszázaddal ezelőtti első írásbeli említésének. Vendéglátóm további adatokkal szolgál arra nézve, hogy a honfoglalásig nyúlik vissza Kisgéres magyar történelme. A pozsonyi Koméniusz egyetem magyar-történelem szakán, és a komáromi Sellye János Egyetemen diplomát szerzett embertől el is várható, hogy szűkebb lakóhelye, elődei múltját ennyire ismerje, szavaiból azt szűröm le, hogy közéleti szerepvállalása is ebben gyökerezik.

– Királyhelmecen születtem 1970-ben, de kisgéresi vagyok. Szüleim mindketten nagyon aktívak voltak az egykori Csemadokban. Édesapám a helyi szövetkezetben dolgozott könyvelőként, édesanyám pedig tanítónő volt aktív korában – avat be abba, honnan származik az elhivatottsága. – Vallásos, hívő emberek között nőttem fel. A múlt rendszerben korlátok között élhettük meg hitünket, de nagymamámat semmi sem akadályozhatta meg abban, hogy megtanítson imádkozni.

Huszonkét éves volt, amikor református papjuk Tiszai Nagy Menyhért az istentisztelet végeztével ott tartotta a szépen éneklő fiatalembert templomban. A felnőtt férfiből presbiter lett, ma már gondnokként szolgálja a gyülekezetét, mi több, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa hat világi tagjának egyike.

Maradva az életút világi szálánál, a fiatal tanár tizenegy évig tanított a szomszédos Királyhelmecen. 34 éves korában nősült, felesége óvónő. Három gyermekük született: András kilenc, Csongor hat, Barnabás két esztendős.  2007-ben nyerte el szülőhelye polgármesteri címét a Magyar Közösség Pártja színeiben. 2009-ben a megyei önkormányzat tagja lett, és a határon átnyúló kapcsolatok és a turizmus bizottság vezetésével bízták meg. Napjainkban az iskolaügyi, az egyházi, és a turisztikai bizottság munkájában vesz részt.

– Az elmúlt 25 évben térségünkben a hanyatlás jeleinek lehettünk tanúi – konstatálja szomorúan. – Pályázataink rendre elbuknak. Előre el szoktam mondani a vállalkozóknak, hogy hátrányt jelent a szempontok között magyar mivoltunk, de azért a legtöbben nem adják fel.

Itt hangzik el a bevezetőben idézett mondat. Vesztes pozicióból indulva is mindig találnak jó embereket, és végül is hosszú az eredmények sora. A település lakói hamar megértették a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, és a polgármester jó kilátásokkal tekint a megyei kezelésű utak rendbehozatalának ügyére. Az egykori szövetkezet épületei eléggé siralmas állapotban vannak, de az eszközei megújulóban vannak. Áll már a község egyik szép helyén egy tizenhatlakásos társasház. Ez utóbbira nagyon büszke Furik Csaba. Ha gazdaság felvirágzása még várat is magára, a kultúrában nincs híján a sikereknek. Se szeri se száma a hagyományt ápoló eseményeknek, rendezvényeknek. A közelmúltban leplezték le a mindenki által tisztelt református lelkészük emléke előtt tisztelgő mellszobrot. Nemrég újult meg meg a “málenkij robotra” elhurcolt géresiek emlékműve, és a falu helyet adott egy központi emlékműnek is, ami arra a négyezer emberre emlékezik akiket ugyancsak elhurcoltak a málenkij robotra Szlovákiából. A híres pincesor mívesen kirakott ajtajai előtt messzeföldről sorakoznak a vendégek a “polyhost” megkóstolni a pincenapokon.

Eljönnek természetesen Csarodáról is, a határ túloldaláról. A testvértelepülési kapcsolatok kiállták az idők próbáját. A 2010-es géresi árvíz idején szivattyúval, homokzsákokkal jött a segítség Beregből. Amikor pedig Csarodát verte el a jég, a géresi reformátusok készpénzt gyűjtöttek a természeti katasztrófa kárvallottjainak.

Furik Csaba beszámolóját a község, a kistérség, a megye és a református szervezetek életéről jóleső érzés hallgatni. Gördülékeny előadásmódja, lényegretörő fogalmazása segíti és egyben próbára teszi a jegyzetelő krónikást. Derűlátó természete akkor sem hagyja cserben, amikor dermesztően gyászos dolgokat hoz szóba. Több a haláleset, mint a születés, fájóan nagy az elvándorlás….

“Előre kell vinni a falut” – ismétlem meg a mondatát…

– A fejedelemnek – mondja Bethlen Báthorynak Móricz Tündérkertjében – „nem lehet olyan álmot álmodni, amilyet akar, csak amit lehet … Nem is csak amit lehet: de amit kell …” – hangzik a válaszként az idézet.

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése