Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése
Csigabiga szarva
Írta: Ésik Sándor
Dalolj velem, mosolygott Klára néni. Már ezeket a szavakat is énekelve mondta, azon a hangon, amin folytatta: –Csigabiga gyere ki, ég a házad ideki… A kicsi a válláig se ért, csillogó szemekkel kapaszkodott Klára néni tekintetébe. Az autó hátsó ülésén göndörödtek a gyermekdalok az idős asszony és a csecsemőkort csak nemrég maga mögött hagyott cseppség szájából.
A motorzúgás és a menetszél zaja alig szűrődött be, csengett a kicsi, bongott a Klára néni hangja. Orgona ága, cseresznye virága… Tavasz végi, nyár eleji virágukban pompázó sárga repcetáblák, fehér fürtű akácok között suhantak. És ezt ismeritek, szólt előre a szülőknek. A dallam nem volt idegen, de Klára néni német dalocskát kezdett énekelni. Mindketten hátra pillantottak. A csengő hang néma maradt, a bongó hang hét évtizeddel ezelőtti emlékekből feléledve énekelt.
Klára néni hibátlanul festett és ondolált szőke haja aprókat rezdült. Tökéletes sminkje nem a ráncokat akarta takarni, hanem szép vonásait hangsúlyozni. Szemének élénk fénye semmiben sem különbözött a mellette csodálkozó gyermekétől.
Vége lett a dalnak, hirtelen csend támadt.
Landluft, kommentálta Klára néni a papa, mama zavarát. Oda se neki, tette hozzá magyarul. Történt pedig, hogy Karinthy szavait idézve „jöttek távoli ferde illatok”. A három felnőtt feszengése törte meg a dalos idillt, ugyanis hirtelen semmi mással össze nem téveszthető szag töltötte meg az utasteret. Az apróság túl volt már a pelenkás koron, és valahogy nem is a megtestesült matériára emlékeztetett az illúzióromboló ájer. Így aztán a társaság tagjai közül bárki szóba jöhetett elkövetőként. A kicsi megkönnyebbült, boldog arca és a szag ismételt megerősödése azonban nyilvánvalóvá tette, honnan is származnak ezek a nagyon is közeli ferde illatok.
Klára néni, az igazi úrinő, mestere a megbénult hangulatok oldásának. Már az első pillanatban mesélni kezdte, hogy Bajorországban, ahol a tehenészetek trágyáját ilyenkor terítik szét a földeken, bizony mindenfelé landluft, azaz mezei levegő üli meg a földeket. A nótás kedv ugyan elillant, de eltűnt a pillanatnyi zavartság is. Különösen azután, hogy tisztázódott, honnan is ered ez a bizonyos landluft. Amiből ismét csak kerekedett egy kisebb felhőnyi.
A dűlőutat, ahová félreálltak és behúzódtak, mindkét oldalról repcetábla övezte. A vetés szélső sora és az autó között az apró fűszálak és a bimbózó pitypangok még nem tudták minő áldásban lesz részük a következő pillanatokban. Klára néni, akinek nem adatott meg, hogy gyermeke szülessen, kérően pillantott a szülőkre: majd én… Csodák csodája, a kicsi nem tiltakozott. Mindketten a csíkos hátú csigácskát figyelték a pitypang salátalevelén. Ismét együtt énekelték. Csigabiga gyere ki, ég a házad ideki…
A guggoló gyermek meztelen kis pelenkareklám popójából eközben előbújt, aminek elő kellett bújni. A felnőttek boldogságos arccal nyugtázták az eseményt, a landluftot pedig elfújta a szellő. A kicsi viszont picit erőlködve, nagyon is komolyan figyelte, miként csavarodik a fűszálak közé amit odaeresztett.
Nézd, Klára néni csigabiga, pillantott fel. A kis fényes barna spirál elvékonyodó vége finoman bókolva lehajolt. Győzedelmes arccal mutatott rá a csokoládészín halmocskára.
– Látod, Klára néni, szarva van….
***
Próza és piktúra
M. Szlávik Tünde rovata
***
Tetszett az írás? A Megosztás gombra kattintva ajánlja ismerőseinek!
Olvassa el a szerző további műveit is: Ésik Sándor tárcái
Lisztománia

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése