Hajdanán a hűség…
Tüttő József alkotása
60 x 50 cm.
Olaj, HDF.
Kicsit szomorkásnak induló címmel nézegetem Tüttő József újabb alkotását, amit szeretnék a magam gondolataival kiegészíteni. Az ember és kutya barátsága még messzebbről indul mint amit fantáziánk megengedhet. A kicsit kóborgó, csavargó ember, a magány vándorai, a kirekesztettség, és félreértések lovagjai megértő társat, megnyugtató pontot találtak négylábú barátaikban. A hűség, a feltétel nélküli odaadó szeretet mintapéldányai, akik a szűkös világban is kitartó hűséggel, engedelemmel tartottak ki a gazda mellett, és a gazda, ha szembe nézel vele, kiolvashatod azt a szó nélküli feleletet amit a barátságos jóindulat áraszt, amitől a bűnök is megbocsájtatnak. A tehetetlenség, a térden összezárt kezek, amik már nem a munkát keresik, amiből kihullott a tenni akarás vágya, ami már elveszett, és soha meg nem talált kincsekké zsugorodott. A hajdani hűség, vagy hajdanán a hűség mennyi szint kavart, mennyi lehetőséget adott az életnek, és élethez egy megélt történethez, vagy meséhez, amit a gyerek hallgat, vagy a felnőtt elhallgat. Mindenkinek története van, más a kezdés, és a vég, de addig amíg erre képesek vagyunk nézzünk egymásra, lássuk meg a szenvedőt, és örüljünk a boldogoknak akik széppé élik meg a kevésbé jót is.
Hargitai Beáta rovata
