Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Benzinevők és fehércsőszívók
Csiporka, Bíborka és az emberi önpusztítás
A fagyizás után hazafelé jó sokáig csendben lépkedtek, csak a könyvekkel megpakolt hátizsák pattogott néha Ibi hátán, ha nagyobbat lépett a szokásosnál.
– Nézd! Itt egy busz! – mutatott Bíborka a mellettük elhaladó hatalmas járgányra.
– Jó büdös! – jegyezte meg Csiporka.
– Miért bűzölög minden autó és busz? Mi is megyünk, mégsem vagyunk szagosak! – illantott titokban végig mindhármukon Bíborka.
– A busz nem élőlény, tudod? Gázolaj hajtja meg a motorját, és ahogy az üzemanyag elég, gőzök, gázok keletkeznek, amik hátul, a kipufogó csövön át távoznak a levegőbe – magyarázta, mutatta Ibi.
– De hát az káros! – kiáltott fel Csiporka.
– Igazad van! Minden élőlényre káros… Folyton kísérleteznek a feltalálók és a mérnökök, hogy sikerüljön kevésbé ártalmas hajtóanyagú járműveket megalkotniuk.
– És nem sikerül nekik? – lepődött meg a pillangó.
– Dehogynem! De azok olyan drágák egyelőre, hogy a tömegközlekedésbe jó sokára fognak csak bekerülni!
– Az emberek a gyorsaságért képesek megbetegíteni magukat??? – döbbent meg Csiporka.
– Sajnos, kénytelenek, mert a mai, felgyorsult világban mindenkinek mindenhová időre kell odaérnie. Sajnos nem tehetik meg, hogy mindenhová csakis gyalog menjenek… Bár – kacagta el magát Ibi –, a gyalogláshoz is kell üzemanyag!
– De te nem szoktál benzint, meg gázolajat inni! – csóválta a fejét hitetlenül Bíborka.
– Még csak az kéne! – fintorgott Ibi. – Az én üzemanyagom az étel, amit megeszem. Például az előbb elnyalogatott fagyi! De most már érted, hogyha csak tehetem, miért megyek mindenhová gyalog? Ez az én fogyókúrám! – nevetett Ibi.
– És ráadásul gyalogolni ingyenes! – jegyezte meg bölcsen Csiporka.
– Azt azért nem mondanám, mert a lábbelik elég sok pénzbe kerülnek, főleg, ha még arra is próbálunk vigyázni, hogy ne betegítsük meg a lábunkat, a gerincünket a sok rossz anyagú, vacak felépítésű cipővel! De persze, a legtöbbször a jó minőségű cipő sokkal tovább tart, mint a járművek hajtóanyagai!
– Odanézz!! Annak a bácsinak füstöl a feje!!! – kiáltott megdöbbenve Bíborka. – Ő ember! És mégis benzint eszik?!
– Nem, nem! Valószínűleg, hasonlóan étkezik, mint én, de sajnos cigizik… – nézett utána elgondolkodva Ibi.
– De hát a cici az emberek mellkasán van, és nem is ereget füstöt! – hajolt előre igen hirtelen Ibi vállán a pille, hogy megbizonyosodjon az igazáról.
– No, az már igaz! – kacagott fel hangosan Ibi, miközben segített biztonságosan visszaállni a pillangónak a jobb vállára. – A bácsi cigarettát szív. Azt mondják röviden ciginek.
– És miből van a cigaretta? – kérdezte kíváncsian Csiporka.
– Dohány nevű növényt termesztenek a földeken. Mikor már jó nagyok a levelei, levágják azokat, és hosszú rudakra felaggatva megszárítják őket. Aztán apróra összevágják, és beletöltik papírba. Annak az egyik végét veszik a szájukba, a másikat pedig meggyújtják, majd a füstjét leszívják a tüdejükbe, onnan meg kifújják a levegőbe. Ezt láttad meg az előbb – magyarázta Ibi.
– Őrült az a bácsi??? Füstöt eszik??? De hát az mérgező!!! És még minket is megmérgez vele!!!– kiabált magából kikelve Bíborka. – Azt hittem, az emberek okosabbak az állatoknál és a növényeknél!!! Most hatalmasat csalódtam…!!! – rogyott le megdöbbenésében Ibi vállára Bíborka, és barátnője hajába rejtette az arcát.
***
Hasonló
Sceptrum
Santa Maria della Salute
Amikor még megénekeltük Rom...
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyver...
Szent István Bazilika, Buda...
Havas pillanatok
Szilveszteri morzsák
Hazatérő
Lépések a hóban
Varázsvessző a fűz a madeir...
Királylepkék és császári sa...
Szállt a nótacsokor, fel a ...
Aranyvitorlás a gyarmati id...
Barcelona, gótikus negyed
Mikor megy le a nap
Régen minden szebb és jobb ...
Napfényes ősz
Halászbástya
Ködös napfelkelte
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése