Piros szemből perpatvar

Csiporka célponttá válik

– És a többiek hogyan nevelték a testüket? – faggatták a sok mozgás után lihegve Stefi nénit a kis szárnyasok.

– Hát, ha jól tudom… – kezdte Stefi néni, amikor Szunyi belevágott:

– Mitől vagytok ilyen vizesek???

– És mitől piros a szemetek sarka??? – kérdezte meg ijedten Csiporka. – Csak nem bántott benneteket valaki???

– Hát, annyit még ők sem tudnának sírni, hogy a fejük tetejére is jusson belőle! – kacagott jóízűen Balambér bácsi.

– Akkor meg hol voltatok? – faggatózott Gyike is, aki közben elrepült az ablakhoz, és meggyőződött róla, hogy egy csepp eső sem esett, míg tornáztak, hiszen teljesen száraz volt az út.

– Úszni voltunk! – vigyorgott boldogan Bobo.

– Úszniiii??? De hát a rovarok nem tudnak úszni! – rémüldözött Bíborka.

– És hol lehet itt egyáltalán úszni??? Sehol nem láttam egy icipici vizet sem, nemhogy annyit, hogy lubickolni lehessen benne! – bizonygatta Gyike.

– Pedig milyen jó strandolni! Csapdosni, pocskolni a langyos harmatot!– emlékezett vissza nyári virágkehely fürdőzésükre boldog arccal Csiporka.

– Te már fürdőztél? –lepődött meg Pötyi. – Nem hinném, hogy az erdőben volt medence!

– Az nem is volt! – vágta rá Bíborka, de a tisztáson találtam egy hatalmas, lila virágot, aminek a kelyhe tele volt napmeleg-langyos harmatvízzel, és abban pancsoltunk egész nap.

– És Csiporka hogy jutott fel oda??? – vágott közbe gúnyolódva Gyike. – Nem is tud repülni! És ugrani is alig! – tette hozzá eléggé rosszindulatúan.

– Fölösleges megsértened! – védte meg a barátnőjét azonnal a pillangó. – Még ő sem tudhat mindent! De majd megtanulja! Hamarabb, mint gondolnád! Már most is kisebb a pocakja, mint amilyen nyáron volt! – állt Csiporka elé Bíborka, s haragos szemeit Gyikére meresztette.

– Kérj bocsánatot! – bökte meg Szunyi Gyikét. – Csiporka mindenkinek segít, és sosem kérkedik semmivel, pedig sokkal többet tud, mint mi! Igazán nem volt szép, hogy megsértetted!

– Jól van, na! Bocsánat! – hajtotta le a fejét a harcias kis légylány, amikor látta, hogy az egész osztály arra vár.

– Fogjatok kezet! – javasolta Stefi néni. – És remélem, utána ismét szent lesz a béke!

– Ki szeretné megnézni az uszodánkat? – próbálta feloldani a még kissé feszült hangulatot a tanító bácsi.

– Én! Én! Én! – hangzott fel azonnal az igenlés az öt kíváncsi szájból.

És, ahogy elindultak sorban az uszoda felé, kíváncsiságukban el is felejtették az előbb támadt konfliktust.

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése