Bogármobil – kavarodás

Bíborka, Csiporka segítségével leleplezi a beszélő bokor rejtélyét

– Anyu! Képzeld! Mi rovarok vagyunk! – hallotta meg az éles fülű Bíborka, amikor az ebéd előtti utolsó szünetet töltötték a Bogársuli udvarán.

– Ki beszél? – forgott körbe.

Sehol nem látott beszélőt, csak játszó társai voltak körülötte.

– De igen! Ma tanultuk az iskolában! Hogy mondhatod, hogy hülye vagyok??? – fakadt sírva a hang.

Bíborka körbefülelt, majd lassan, csendesen elindult, amerre a füle vezette, a kikövezett tér melletti bokrok felé. Amint odaért, széthúzta a gallyakat, és bekukucskált a cserje mögé.

– Ki van ott, és ki beszél? – kérdezte sokkal határozottabban, mint amilyennek odabent érezte magát.

– Ki lenne?! – kérdezett vissza azonnal a sírásból flegmára visszaváltó hangyafiú.

– De hát egyedül vagy itt! – állapította meg meglepődve a pillangó. – Hogy tudtál saját magaddal beszélgetni? Én is szoktam, igaz, de csak belül, a fejemben. De az nem lehet! – cáfolta meg Bíborka saját magát. – Hát, én hallottalak téged! És biztosan válaszolt is neked valaki valami csúnyát, mert amúgy nem hinném, hogy elsírtad volna magad! Nem olyan nyámnyilának ismertelek meg! – mosolygott Hangyira.

– Anyámmal beszéltem… – vallotta be kelletlenül a hangyafi.

– Anyukáddaaal??? Na ne mondd, hogy eljött ide a suliba a Hangyakirálynő! – ellenkezett Bíborka. – Nagyon szerethet, ha idejött, és kitette népét a halálos veszélynek, hogy netán rátapos valaki, és kihal a családotok!

– Honnan tudsz te rólunk ilyen sokat?! – húzta össze a szemeit gyanakvóan Hangyi.

– Otthon nálunk, a mi erdőnkben is élnek hangyák. Ők lettek a legelső barátaink. És amikor a sok barátunknak bulit rendeztünk, volt időnk jó sokat beszélgetni. Akkor meséltek a rengeteg munkáról, szaladásról, meg az állandóan táplálandó, sokak által őrzött királynőjükről. Úgyhogy egy kicsit sem hiszem el, hogy édesanyád idejött!! – jegyezte meg Bíborka hitetlenül.

– Bíborka! Merre vagy? – hallotta meg Csiporka hangját.

– Itt, a bokor mögött! Várj! Felrepülök egy pillanatra, hogy idetalálj!

– Látlak! Indulok! – örült meg Csiporka, és azonnal futni kezdett a pille felé. – De…, mit csináltok itt Hangyival?! – lepődött meg Csiporka, ahogy megérezte a kettejük közötti nem éppen barátságos hangulatot.

Bíborka egy szót sem szólt, csak merőn nézte a hangyagyereket, hogy kiderüljön végre az igazság. Csak álltak némán, majd Hangyi keze zavarában a zsebe felé indult.

– Ó, tudom már! – kiáltott fel Csiporka. – Ezt a mozdulatot ismerem! Ibi is a zsebében tartja a mobilját!… Aztaaa! Honnan van ilyen pici, bogár méretű telefonod?! Ilyet még sosem láttam! – lelkesedett Csiporka.

– Anyámhoz jött egy nyugati küldöttség a nemzetközi hangyavédelmi hálózatról tárgyalni. Ők hozták – vette ki Hangyi vonakodva a zsebéből a parányi mobilt.

– De szupeeer! Megfoghatom? Milyen jó, hogy nem olyan hatalmas, mint Ibié. Annak a billentyűin ugrálnom kellett, ha írtam rajta.

– Te használtál már mobilt??? – lepődött meg Hangyi. – Az erdőben nemigen volt sem telefon, sem hálózat!

– Nem is ott használtunk, és nem is arra! – vágott vissza Bíborka. – A mobilon, meg a betűkártyáinkon tanultunk meg olvasni!

– Mit hallok? – lépett közéjük Balambér tanító bácsi. – El sem tudtam képzelni, hová tűntetek el! Nem hallottátok a harangot?

– Ne tessék haragudni, de nem. Elnézést kérünk a késésért! – tette hozzá kissé bosszúsan Csiporka, akit tényleg bántott, hogy elkéstek.

– Megbocsátva! – mosolygott rá a tanító bácsi. – De láthatnám, minek örültél annyira az előbb?

Nagy csend lett… Végül Hangyi törte meg a némaságot, és a háta mögül elővette a bogármobilt.

– Telefonáltam anyámnak… Ők meg észrevették… Most lebuktam, ugye? – sandított a tanítóra.

– Az biztos, hogy le! De, ha felajánlod, hogy itt a suliban használhassuk a tanuláshoz, akkor minden nap magaddal hozhatod!

– Komolyan meg tetszik engedni? – lepődtek meg a gyerekek.

– Hát persze! Pont az előbb hallottam, hogy ti tudtok vele egy szuper olvasástanulási módszert. Boldog lennék, ha holnap bemutatnátok a kártyáitokkal együtt! – ragyogott fel Balambér bácsi arca az újdonságok kipróbálásának lehetőségétől.

– Hozzuk! – szólaltak meg ismét mind a hárman, és széles mosolyra váltó arcuk elárulta, hogy elszállt belőlük a titok miatt érzett feszültség.

***

Írta, és az illusztrációt rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése