Sulinév-baki

Csiporka és Bíborka rájön a csalafintaságra

Mire a szünetről visszaértek a fogócskától jól kimelegedve, kacagósan, tanáraik teljesen átalakították a tantermet. Az ablaktól távolabbi sarokba két bogár méretű számítógép került, és eléjük egy-egy nagyon kényelmes, magas támlájú forgós szék. A terem másik felében pedig két vastag, színes szőnyeg borította a padlót.

– Hogy termettek ide? – lepődött meg Szunyi. – Az előbb még sehol sem voltak!

– Nézd csak! – röppent a gépek mögötti falhoz Gyike. – Itt van egy vékony hasadás a falon! Akkor ez egy rejtett faliszekrény lehet! – nézett kérdőn hátra tanítóikra.

– Ez a suli igen különleges! majd meglátjátok, még mennyi meglepetés fog érni itt benneteket! – mosolygott a kis felfedezőkre Balambér bácsi.

– Csiporka és Bíborka már a felvételin bebizonyították, hogy tudnak olvasni, így ők a számítógépeken fognak dolgozni – kezdte Stefi néni. – Gyertek velem, megmutatom a gép használatát!

– Mi már tudunk önállóan is keresgélni! – mondta Bíborka. – A mi Ibink megtanította nekünk otthon, hogyan kell bekapcsolni, az egeret kezelni, és belépni az internetes keresőbe.

– Csak itt sokkal könnyebb lesz – örvendezett Csiporka –, mert itt nem a hatalmas ember méretű egeret kell tologatnunk, mint otthon!

– Hiába vagyok gazdag… – szólalt meg Hangyi, a városi hangyakirálynő gyermeke, ismét elszomorodva. – Nincsen gépem… És, ha lenne is….? Ki fordítana arra időt, hogy engem tanítson???

– Ne szomorkodj! Majd mi mindenre megtanítunk téged! – simogatta meg Stefi tanító néni a teljesen egyszerű kis hangyagyerekké visszavedlett Hangyit. – Arra legalább jó a sok pénz, hogy beiratkozhattál hozzánk, és rájöhess, hogy milyen érdekes is lehet a tanulás! – Bobo, Szunyi, Hangyi! Ti velem fogtok szófelbontó-legózni, fordult az osztály felé a tanító néni.

– Pötyi és Gyike meg velem matekozik! – fogta meg a két lányka kezét Balambér bácsi, és a szőnyeghez vezette őket.

Csiporka és Bíborka csak állt. Mikor látták, hogy a két csapat lassan teljesen belemerült a játékos tanulásba, halkan megszólalt:

– És nekünk mi lesz a feladatunk?

– Ó, bocsánat! – mosolyodott el Balambér bácsi. – A nagy játékban megfeledkeztem rólatok. Az lesz a feladatotok, hogy megfejtsétek, miért hibás az iskolánk neve!

A két bogárka meglepetten összenézett.

– Hibás a neve??? De hát nem mi adtunk nevet a sulinak! Az interneten is így hirdetik – mondta Bíborka.

– Szerinted mitől bogár a bogár? – kezdett az első meglepődés után gondolkodni Csiporka.

– Nézzük meg, mi kell a bogársághoz! – indítványozta a pillangó, és máris leült a gép elé. Bekapcsolta, és amint betöltött, rányomott az apró egérrel a google ikonjára. Amikor megjelent a kereső sáv, Csiporka azonnal belepötyögte az ujjaival: bogár. Bíborka pedig azonnal megnyomta az entert.

A kereső alatt egy vörös sáv jelent meg:   bogarak

rovarok, és alattuk egy irgalmatlanul hosszú szöveg.

– Így nem fogunk boldogulni… – sóhajtott Csiporka. – Az egyik ismeretlenből belecsöppentünk egy hatalmas ismeretlenség tömegbe…

Egy pillanatig magába roskadva ült, majd megvillant a szeme.

– Van egy ötletem! A bemutatkozásnál mindenki elmondta, milyen fajta jószág. Keressünk rá azokra egyesével!

– Jó! – egyezett bele Bíborka, aki mostanra már igazán ijedt volt, hogy nem fogják tudni megoldani a feladatukat.

– Pillangó – gépelte be Csiporka elsőként.

Aztán megjelent a keresett oldal sok–sok színes szárnyú csodalepkével.

– Pil–lan–gó–fé–lék, ro–va–rok osz–tá–lya – szótagolta Csiporka a szöveg legelejét, majd döbbenten elfordult a géptől.

– Te nem is vagy bogár!!!! – meredt a pillangóra, majd visszafordult, és tovább böngészte a szöveget. – Ó, értem már, miért! – csapott a fejére. – Nincs megvastagodott, kemény fedőszárnyad!

– Nem, mintha neked lenne! – jegyezte meg Bíborka.

Döbbent szemekkel egymásra meredtek, majd Bíborka visszafordult a géphez, és beütögette: hangya.

– Fölösleges! – mondta Csiporka. – Nézd meg a hátát! Nincs is szárnya!!!

– Írjuk akkor a katicát! – indítványozta Bíborka.

– Minek? Menjünk oda, és kopogtassuk meg a szárnyait! Ha kemény a pirossága, akkor ő tényleg bogár – csusszant le a székről tettre készen Csiporka.

– Na, hagyjatok tanulni! – szólt rájuk Pötyi, amikor a kissé túlméretezett, kétoldali kopogtatástól majd orra esett.

– Bogár vagy! – közölte Csiporka meg sem hallva társa méltatlankodását.

– Hát persze! Még a nevemben is benne van, ha nem vettétek volna észre – értetlenkedett a kis katicabogár.

– Tényleg! – állt meg a gép felé sietve olyan gyorsan Bíborka, hogy majdnem felborult.

– Ezt az utat megspórolhattuk volna! – bosszankodott Csiporka fejcsóválva, majd közölte: – Már nem kell tovább keresgélnünk!

– De hát még nem tudjuk a megoldást! – aggodalmaskodott Bíborka.

– Dehogynem! Sem a bolhának, sem a szúnyognak, sem a légynek nem látok semmi keményet a hátán – összegezte észrevételeit.

– Akkor ez egy egybogaras rovarsuli!!!!

– Tanító bácsi! Elkészültünk! – hívta halkan Balambér bácsit Bíborka, de közben a jobb kezét is felnyújtotta, ahogy még az erdei tanodában tanulta.

Hangya Balambér azonnal felállt a szőnyegről, és odament a két rejtvényfejtőhöz.

– Na, mi a megoldás? – kérdezte.

– Ez egy egybogaras, hatrovaros suli! – közölte Csiporka.

– Honnan szeded? – döbbent meg Hangyi. – Láttam, hogy tele a képernyő betűvel. Csak nem azt mondod, hogy mindet elolvastátok ilyen hamar?!

– Nem – vallotta be Csiporka. A nagyobb része teljesen érthetetlen volt nekünk. Elolvasni el tudom, de fogalmam sincs, mit jelentenek…

– Csak annyit tudtunk megfejteni, hogy a bogársághoz kemény fedőszárny kell – folytatta Bíborka.

– Akkor én vagyok bogár az egész suliban egyedül? – nézett körbe Pötyi. – Olyan híres lennék, hogy rólam nevezték el az iskolát? – nézett Stefánia nénire.

– Minden lehetőség adott arra, hogy híres legyél, de meg kell mondanom, hogy nem te lettél iskolán névadója.

– Óóóó, de jó lett volna pedig! – szontyolodott el a kis katica.

– Hogy lehetnél? Hiszen még csak ma jöttünk először iskolába – jegyezte meg Hangyi. – Gondolom, ahhoz csúcsjónak kell lenni valamiben, hogy elnevezzenek rólunk valamit.

– Még te sem találtad el! – somolygott Balambér bácsi. – A megoldás sokkal egyszerűbb. Amikor az állatkerti iskolákat alapították, abban az évben az összes jelentkező valóban bogár volt. Menjetek! Nézzétek meg a folyosó régi tablóin!

A csapat azonnal kitódult a tanteremből.

– Nézem én, nézem – nyafogott Szunyi. – De honnan kéne tudnom, melyik a régi?

– Szerintem az a szürkés, sárgás szélű – mutatott a legtávolabbira Gyike.

– Honnan veszed? – kérdezte Hangyi.

– Régen, amikor külföldön voltam a családdal, a múzeumban minden kép olyan volt. Ott meg aztán nem sűrűn állítanak ki újdonságokat – mondta Gyike.

– Hűűű, de jó a memóriád! – lepődött meg Stefi néni. – Akkoriban jöttél a világra. Olyan pici voltál, hogy anyáddal alig győztünk felváltva cipelni, mert még nem bírtad a folytonos röpködést. Azt hittem, semmire nem emlékszel belőle!

– Mondtam én, hogy mindenkiben van különleges! – mosolyodott el Csiporka.

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése