Boldog-döbbent öröm

Csiporka és Bíborka elnyeri a legérdekesebb diákok díját

–  Csak ennyi volt az egész felvételi?! – méltatlankodott rögtön a bejárat elé kiérve Bíborka. – Hát azt még el sem volt időn mondani, hogy tudunk mobilozni, számítógépezni, egy kicsit varrni, meg tésztát gyúrni is.

– Semmi baj! – nyugtatgatta Ibi, aki magában még mindig kuncogott a bogárkák és a bizottság párbeszédén. – Gyertek! Menjünk haza, mert dolgoznom kell! – kapta a vállára a lányokat, majd sietősen a kijárat felé indult.

Észre sem vette, hogy Csiporka hátrafelé tekintget.

– Jé! Kockás bácsi kint áll az iskola előtt, és integet! – vidult fel Csiporka. – Akkor csak nem lehettünk olyan rosszak, nem? – nézett kérdőn Ibire.

– Ti rosszak?! Életemben nem volt ennyi vidámság az életemben, mint amióta barátok lettünk! – mosolygott rájuk Ibi szeretettel.

– Otthon lesz idő elővenni a régi könyveidet? – kérdezte Csiporka.

– Azonnal nekilátok a keresésnek, ha tartjátok a boltban a frontot – felelte Ibi.

– Én virágcsokrot kötni nem tudok, de érted tudok repülni a garázsba, ha jön vevő – ajánlotta fel készségesen Bíborka.

– Én meg, amíg oda nem érsz, jól elbeszélgetek velük! – egészítette ki a csereajánlatot Csiporka.

Hazaérve egész kis tömeg várta őket a bolt előtt. Ibi azonnal a munkába vetette magát. Ahogy lanyhult a forgalom, átszaladt a garázsba, és elkezdte leszedegetni, megvizsgálgatni a szép szabályosan összekötözött dobozok, régi bőröndök tartalmát. Ahogy rakosgatott, keresgélt, egyszer csak meghallotta Csiporka kétségbeesett hangját:

– De nekünk nincsen! Pedig kötelező! Nézd meg, ide van írva! Há-ti-zsák, tisz-tál-ko-dó-sze- rek – szótagolta a bogárka.

– C  e  r  u  z  á  k, f  ü  z  e  t  e  k – betűzte Bíborka.

– Ó, most mi lesz? – kapta a szája elé a két kis kezét Csiporka.

– Így már biztosan túl sokba fogunk kerülni Ibinek! – aggodalmaskodott Bíborka lefehéredve.

– Tudod mit? – csillant fel Csiporka szeme. – Dolgozzunk meg az ellátásunkért, és a taníttatásunkért!

– Mit tudunk mi Ibinek hasznosat dolgozni? Az emberek világában minden olyan hatalmas, hogy nem bírunk el semmivel …

– Az igaz! De le tudjuk törölgetni a virágos pultot, meg tudjuk csinálni az esti kasszazárást a boltban. Addigra Ibi már úgy is nagyon fáradt mindig.

Párbeszédük hallatán Ibi még lázasabb kutatásba fogott a sok régiség között, s pár pillanat múlva, a nagy barna bőrönd mögött rálelt végre a „Mesekönyvek” feliratozású dobozra. Levágta róla a madzagot, és a legfelsőbe belelapozott. Sok kedves emlék szállta meg azonnal. Már majdnem belefeledkezett az olvasgatásba, amikor eszébe jutott, hogy sürgős megbeszélni valója van a bogárkákkal. Lecsapta a Hófehérkét, majd a hóna alá csapott egy adag mesekönyvet. Visszazárta a garázs ajtaját, majd szaladni kezdett a bolt felé. Félúton járt, amikor megzörrent a mobilja.

– Tessék! Itt Virág Ibolya.

– Jó napot kívánok! Kockás Alfréd vagyok az Állatkerti Iskolák Szövetségétől.

– Jó napot, Tanár Úr! – köszöntötte Ibi. – Minek köszönhetem a hívását? Még csak az előbb értünk haza a felvételiről!

– Szeretném tudatni Önnel, hogy az állatkerti állatiskolák két legkülönlegesebb diákjának járó díjat Csiporkának és Bíborkának ítélte a felvételi bizottság.

– Szóhoz sem tudok jutni! – nyögte Ibi boldog-döbbenten. – Köszönjük szépen!

– A bogárkák díja egy tanévnyi tandíjmentességi ösztöndíj – folytatta Kockás úr zavartalanul.

– Ez csodálatos! Szeretném megköszönni a nevükben is! – hálálkodott Ibi.

– A hétfői viszontlátásra! – búcsúzott Alfréd úr mosolygósra váló hangon.

– Viszontlátásra! – búcsúzott Ibi is, elérzékenyülve a nagy büszkeségtől. – A lányoknak is tudniuk kell! – motyogta maga elé, majd felkapta a könyvkupacot, és berohant a boltba.

– Ibi! Beszélnünk kell! – fogadták a bogárkák izgatott-gyászos arccal, egymás mellett állva a pulton. – Azt találtuk ki, hogy…

– Mindketten elnyertétek az ez évi ingyen tanulást! – vágott örömtől ragyogó arccal a szavukba barátnőjük, és magához ölelte a bogárkákat.

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése