Boldog-döbbent öröm

Csiporka és Bíborka elnyeri a legérdekesebb diákok díját

–  Csak ennyi volt az egész felvételi?! – méltatlankodott rögtön a bejárat elé kiérve Bíborka. – Hát azt még el sem volt időn mondani, hogy tudunk mobilozni, számítógépezni, egy kicsit varrni, meg tésztát gyúrni is.

– Semmi baj! – nyugtatgatta Ibi, aki magában még mindig kuncogott a bogárkák és a bizottság párbeszédén. – Gyertek! Menjünk haza, mert dolgoznom kell! – kapta a vállára a lányokat, majd sietősen a kijárat felé indult.

Észre sem vette, hogy Csiporka hátrafelé tekintget.

– Jé! Kockás bácsi kint áll az iskola előtt, és integet! – vidult fel Csiporka. – Akkor csak nem lehettünk olyan rosszak, nem? – nézett kérdőn Ibire.

– Ti rosszak?! Életemben nem volt ennyi vidámság az életemben, mint amióta barátok lettünk! – mosolygott rájuk Ibi szeretettel.

– Otthon lesz idő elővenni a régi könyveidet? – kérdezte Csiporka.

– Azonnal nekilátok a keresésnek, ha tartjátok a boltban a frontot – felelte Ibi.

– Én virágcsokrot kötni nem tudok, de érted tudok repülni a garázsba, ha jön vevő – ajánlotta fel készségesen Bíborka.

– Én meg, amíg oda nem érsz, jól elbeszélgetek velük! – egészítette ki a csereajánlatot Csiporka.

Hazaérve egész kis tömeg várta őket a bolt előtt. Ibi azonnal a munkába vetette magát. Ahogy lanyhult a forgalom, átszaladt a garázsba, és elkezdte leszedegetni, megvizsgálgatni a szép szabályosan összekötözött dobozok, régi bőröndök tartalmát. Ahogy rakosgatott, keresgélt, egyszer csak meghallotta Csiporka kétségbeesett hangját:

– De nekünk nincsen! Pedig kötelező! Nézd meg, ide van írva! Há-ti-zsák, tisz-tál-ko-dó-sze- rek – szótagolta a bogárka.

– C  e  r  u  z  á  k, f  ü  z  e  t  e  k – betűzte Bíborka.

– Ó, most mi lesz? – kapta a szája elé a két kis kezét Csiporka.

– Így már biztosan túl sokba fogunk kerülni Ibinek! – aggodalmaskodott Bíborka lefehéredve.

– Tudod mit? – csillant fel Csiporka szeme. – Dolgozzunk meg az ellátásunkért, és a taníttatásunkért!

– Mit tudunk mi Ibinek hasznosat dolgozni? Az emberek világában minden olyan hatalmas, hogy nem bírunk el semmivel …

– Az igaz! De le tudjuk törölgetni a virágos pultot, meg tudjuk csinálni az esti kasszazárást a boltban. Addigra Ibi már úgy is nagyon fáradt mindig.

Párbeszédük hallatán Ibi még lázasabb kutatásba fogott a sok régiség között, s pár pillanat múlva, a nagy barna bőrönd mögött rálelt végre a „Mesekönyvek” feliratozású dobozra. Levágta róla a madzagot, és a legfelsőbe belelapozott. Sok kedves emlék szállta meg azonnal. Már majdnem belefeledkezett az olvasgatásba, amikor eszébe jutott, hogy sürgős megbeszélni valója van a bogárkákkal. Lecsapta a Hófehérkét, majd a hóna alá csapott egy adag mesekönyvet. Visszazárta a garázs ajtaját, majd szaladni kezdett a bolt felé. Félúton járt, amikor megzörrent a mobilja.

– Tessék! Itt Virág Ibolya.

– Jó napot kívánok! Kockás Alfréd vagyok az Állatkerti Iskolák Szövetségétől.

– Jó napot, Tanár Úr! – köszöntötte Ibi. – Minek köszönhetem a hívását? Még csak az előbb értünk haza a felvételiről!

– Szeretném tudatni Önnel, hogy az állatkerti állatiskolák két legkülönlegesebb diákjának járó díjat Csiporkának és Bíborkának ítélte a felvételi bizottság.

– Szóhoz sem tudok jutni! – nyögte Ibi boldog-döbbenten. – Köszönjük szépen!

– A bogárkák díja egy tanévnyi tandíjmentességi ösztöndíj – folytatta Kockás úr zavartalanul.

– Ez csodálatos! Szeretném megköszönni a nevükben is! – hálálkodott Ibi.

– A hétfői viszontlátásra! – búcsúzott Alfréd úr mosolygósra váló hangon.

– Viszontlátásra! – búcsúzott Ibi is, elérzékenyülve a nagy büszkeségtől. – A lányoknak is tudniuk kell! – motyogta maga elé, majd felkapta a könyvkupacot, és berohant a boltba.

– Ibi! Beszélnünk kell! – fogadták a bogárkák izgatott-gyászos arccal, egymás mellett állva a pulton. – Azt találtuk ki, hogy…

– Mindketten elnyertétek az ez évi ingyen tanulást! – vágott örömtől ragyogó arccal a szavukba barátnőjük, és magához ölelte a bogárkákat.

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése