Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Az első üzenet
Csiporka és Bíborka olvas, sms-t ír
Ibi hajnalban, még az óracsörgés előtt lapok súrlódására, élénk csámcsogásra, és dünnyögésre ébredt.
– M – mormogta Csiporka, és lecsapta a mackós kártyát az asztalra. – I, mint ibolya – motyogta teljesen elmerülve, majd a liláskék virágos kártyát a mackós mellé tette.
– M i , mi, vagyis mi, mi hárman! – kiáltott fel örömében. – Már értem, hogyan kell olvasni! – tapsolt ugrálva boldogságában.
Aztán újabb kártyáért nyúlt, felnézett, és észrevette, hogy már nincs egyedül.
– Hát te miért nem alszol? – lepődött meg, amikor a pizsamában ásítozó Ibit meglátta a pult mellett.
Ibi válasz helyett megfogta a betűkártyákat, és rakosgatni kezdett.
– H, mint hangya, O, mint Opel, gy, mint gyufa – betűzgette Csiporka, majd összeolvasta: – Hogy – és kérdőn nézett Ibire, hogy jó volt-e az összeolvasása.
Ibi nem felelt, csak bólintott, majd folytatta a kirakást.
– T, mint tányér, u, mint uborka, d, mint dió, n, mint nap, é, mint érem, k, mint kutya. Tud-nék – olvasta össze. – Hogy tudnék…
A jutalma újabb bólintgatás, és rakosgatás lett.
– H, mint hangya, a, mint asztal. Ha. Hogy tudnék, ha…
Ibi rezzenéstelen arccal folytatta.
– B, mint Bíborka, e, mint egér, sz, mint szellő, é, mint érem, sz, mint szellő. Beszélsz. Hogy, tudnék, ha beszélsz? – olvasta össze a teljes mondatot a bogárka, majd egy szempillantás alatt az értelmüket is felfogta, és elborult az arca.
– Jaj! Felzavartalak?! – ijedt meg Csiporka. – Bocsáss meg! De annyira kíváncsi voltam az olvasásra, hogy nem tudtam aludni! Ki kellett próbálnom a kártyákat!
– Szerintem te már kártyák nélkül is boldogulnál! – dicsérte meg büszkén Ibi, és elővette a mobilját, és írni kezdett a billentyűzeten:
– N A GY O N B… – mondta Csiporka alig akadozva, majd kikereste a kétpöttyös bögre betűt a szókártyák közül. – Ja, ü, mint ürge! – csapott a fejére. – Büszle – olvasta. – Mi az a büszle? – nézett értetlenül Ibire.
Ibi egy szót sem szólt, csak kikereste a l, mint levél, és a k, mint kutya kártyákat. Kitette mindkettőt Csiporka elé, és csak utána kérte:
– Nézd csak meg, melyikhez hasonlít? Vizsgáld meg a két betű különbségeit is, hogy jól meg tudd őket jegyezni!
– A l–nek nincs pocakja, meg csőre sem! A kutyának meg van! Csőrös kutya! – kacagott fel jóízűen Csiporka.
Aztán, amikor jól kikacagta magát, összeolvasta a szót: – büszke, majd folytatta: u a gy o k. – Olyan szó nincs! Megint összekevertem két betűt! A csudába! – szidta magát, mert fogalma sem volt, hogy az olvasás nagyon nem könnyű tudomány. – Az u-nak alsó farkincája van. A v majdnem ugyanolyan, de felül van farkincája. Aha! – motyogta maga elé. – Akkor ez v! Vagyok! – mondta ki a szót, és Ibire nézett a folytatást várva.
Ibi elmosolyodott, és azonnal gépelt tovább.
– R, mint radiátor, á, mint ágy, d, mint dió – szavalta fáradhatatlanul Csiporka. – Rád. Nagyon büszke vagyok rád! – olvasta össze a jó hosszú mondatot Ibi mobiljáról, és lassan megértette a szavak üzenetét is.
Ibihez pattant, és megölelte.
– Csakugyan? – nézett bele kérdőn a lassan könnybelábadó kék szemekbe.
– Hát persze! Még az embergyerekek sem tanulnak meg ilyen hamar olvasni, és főként nem egyedül, mint te! Hogy ne lennék büszke az én kis okos barátnőmre! – simogatta meg Ibi Csiporka csápos kis fejét.
Csiporka örömében ugrálni kezdett, és csapdosott apró szárnyaival.
– Tudok olvasni! Tudok olvasniiii!!! – skandálta, aztán a meglepetéstől a szája is tátva maradt, mert érezte, hogy a felugrás után néhány pillanatig a levegőben maradt.
– Csiporka! Te nem soká megtanulsz repülni! – pottyant mellé meglepődve az örömzajra felébredő pillangó.
– Ó, de boldog lesz Márti mama, ha megtudja, hogy hatásos a fogyókúrás receptje! –mosolyodott el Ibi. – Megírod neki egy szöveges üzenetben, Csiporkám?
– Csiporka már tud írni, meg olvasni??? – kerekedett ki a kis pille amúgy is nagy szeme.
– Az éjjel alvás helyett is gyakorolt, és már egészen jól megy neki! – felelte Ibi, és Csiporka elé tette a mobilját.
A bogárka biztatást várva Ibire nézett, majd a helyeslő bólintás után rápattant az első betűre, aztán meg sorban a többire:
„Márti mama! Megtanultam olvasni, és egy kicsit már repülni is! Ölellek szeretettel: Csiporka”
***
(A szerző Facebook oldala ITT.)
Hasonló
Sceptrum
Santa Maria della Salute
Amikor még megénekeltük Rom...
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyver...
Szent István Bazilika, Buda...
Havas pillanatok
Szilveszteri morzsák
Hazatérő
Lépések a hóban
Varázsvessző a fűz a madeir...
Királylepkék és császári sa...
Szállt a nótacsokor, fel a ...
Aranyvitorlás a gyarmati id...
Barcelona, gótikus negyed
Mikor megy le a nap
Régen minden szebb és jobb ...
Napfényes ősz
Halászbástya
Ködös napfelkelte
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése