Az egypillanatos éjszaka

Csiporka és Bíborka és a bogártalanság

– És van táblázata is hozzá! – hallotta meg Bíborka hangját Márti mama és Csiporka, ahogy beléptek a még sötét konyhába, hiszen Ibi és Bíborka csak egy orrhosszal értek oda hamarabb, mint ők gyalogosan, mert nekik meg be kellett vinniük az autót a hátsó udvarra.

– Hallom, már elindult a mesélés! – mosolygott Márti mama, és felkattintotta a villanyt.

– De szépek vagytok! – csodálta meg kabátkába és turbánba öltözött barátnőit Ibi jó alaposan.

– Anya! De ügyesen felöltöztetted őket! Így nem fáznak meg!– puszilta körbe öröme és köszönete jeléül Ibi az édesanyját, majd mindhárman kezdték levetni magukról a meleg holmit.

– Ne vetkezzetek le! Készítsetek gyújtóst és vastag fát a kemencéhez, én meg addig megetetem a kovászt, utána vacsorázunk.

– Végre! – sóhajtott ürességtől sajgó gyomrára szorítva a kezeit Csiporka.

– Ahogy jöttök befelé, hozzatok a lányoknak vacsorára valót is a melegházból! – szólt utánuk Márti mama.

– De ebben a sötétben már nem találjuk meg az ennivalót! – aggódott Csiporka.

– Vigyétek magatokkal az elemlámpát is! Ott van felakasztva a fogason, a kabátok alatt! Az majd ad annyi világosságot, hogy ételt találjatok magatoknak – mutatott a sarok felé Márti mama. – Ibi! Csak annyi zöldet szedj, hogy Csiporka tartani tudja a diétáját!

– De anya! – kezdett bele Ibi, de édesanyja közbevágott:

– Csiporka legnagyobb vágya, hogy repülni tudjon. Ebben a pocakja gátolja. Tudom, hogy szereted, és kényeztetnéd, de ne tedd! Segítsd inkább abban, hogy elérhesse a célját, lányom!

– Igazad van, anya! Na, mutassátok gyorsan azt a fogyókúrás táblázatot, hogy megtanulhassam, az ételmennyiségeket! – fordult a bogárkák felé.

– Ide ragasztottuk a konyhaasztal fölötti falra, hogy mindig szem előtt legyen! Így mindig emlékeztetni tudom magam a célomra, amikor már elfogyott az ennivalóm, de a hasamban még igen sok az üres hely – jegyezte meg Csiporka, majd rámosolygott Ibire, hogy kölcsönösen erősíteni tudják magukat a kisebb has akcióban.

Amikor a lányok kimentek, Márti mama bement a kamrába. Levette a nagy üvegről a takarót és egy fakanállal adott hozzá a friss lisztből, meg hozzáöntött egy kanálnyi vizet is.

– Épp jó lesz hajnalra! – gondolta elégedetten. – Idebenn jó hideg van, így nyolc-kilenc óra múlva lesz a legélénkebb. Csak ki ne másszon az üvegből!

Aztán visszatette rá a fedőt. Kivette a hűtőből a vacsorának valót, és megterített, közben meg végiggondolta a napját a két bogárkával.

– Vajon mit mesél Ibinek ez a két kis csodabogár?  Egy biztos, én nagyon jól éreztem  magam velük !

Mire mindennel elkészült, már jöttek is befele. Pirosra fagyott orruk jelezte, hogy megint hűlt az idő.

– Köszönöm, anya, hogy ilyen boldog napjuk volt az én csodabarátnőimnek! – ugrott az ajtóból egyenest az anyját körülölelni Ibi.

Aztán már csak kezet mostak, és ki-ki leült a helyére. Most még Csiporka sem érzékelte, hogy kevesebb a vacsorája, mert elterelte a figyelmét a mesélés, a sok kacagás. Észre sem vették az idő múlását, csak akkor, amikor Csiporka olyan hirtelen álomba merült, hogy a vizes pohárjának a széléről a tányérjába pottyant.

– Ébresztő! – harsant egy pillanattal később Márti mama friss hangja. – Ne húzd vissza a takaródat, te jány! Ki fog akkor kenyeret sütni velem?!

– Anyaaa! Még egészen sötét van! – nyöszörögte Ibi, de látszott, már csak beszél, de lemondott a visszaalvásról.

– Sötét vagy világos? Kit érdekel? Most a legjobb a kovászunk! Az előbb már majd kifutott az üvegből, amikor kint jártam. Ha halogatjuk a sütést, összeesik, és akkor már csak késő délutánra lesz megint jó.

– Itt vagyok! – röppent ki a helyéről tettre készen Bíborka is, aki felébredt a beszédre. – Megyek, megmosdom, ha valaki kinyitja nekem az ajtót!

Márti mama úgy tett, mintha borzasztóan elfoglalná a pillangó takarójának összehajtása, így Ibi végre kimászott a meleg dunna alól, hogy kiengedje a pillangót.

– Röppenj, pillém! – ásított egy akkorát, majd’ lenyelte saját fejét, aztán ő is összerendezte az ágyát, és elsietett zuhanyozni, nehogy meggondolja magát.

– Csiporka meg nem mozdul! – állapította meg Bíborka, így amikor elkészült a tisztálkodással, két kis tenyerébe vizet vett a mosdótálból, és visszaröppent a szobába egyenesen a moccanatlanul pihegő Csiporka felé.

– Majd én felébresztelek, te világ lustája! – motyogta maga elé, majd a magasból rázúdította a vizet a bogárka fejére.

– Segítség! Árvíz! Jaj, megfulladok! – kapálózott a felriadó, rémült Csiporka.

– Nincs árvíz! Ne kapkodj, hanem kelj már fel végre, mert lemaradsz a kenyérsütésről! – noszogatta mérges arccal köztudottan álomszuszék barátnőjét a pille, de alig tudta visszafogni a mosolyát, annyira viccesnek találta, hogy a néhány csepp víztől fuldokolni kezdett Csiporka.

A bogárka sértődötten ránézett, nem szólt egy szót sem, csak dacosan visszabújt. Néhány pillanat múlva azonban felcsapta csíkos takarója szélét, és mégis kibújt az ágyból.

– Teljesen átáztattad az ágyamat! Ez bogártalanság! Hogy volt szíved vizet zúdítani rám? – morgolódott Bíborkával. – Éppen arról álmodtam, hogy repkedek a mezőn, tavaszfinom zöldeket harapdálok, és akkor zutty, rám öntesz egy kád vizet! – panaszkodott, de azért kikelt az ágyból, és az ébresztő óra gombjára akasztotta száradni a takaróját.

– Ne, morcogj már, te világ lustája! Ha az a vágyad, hogy repülj, akkor mássz le innen gyorsan, és szaladj mosdani! Minden csepp mozgás közelebb visz a célod eléréséhez!

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

 

Szerző: 2018. 04. 10.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése