Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Az egypillanatos éjszaka
Csiporka és Bíborka és a bogártalanság
– És van táblázata is hozzá! – hallotta meg Bíborka hangját Márti mama és Csiporka, ahogy beléptek a még sötét konyhába, hiszen Ibi és Bíborka csak egy orrhosszal értek oda hamarabb, mint ők gyalogosan, mert nekik meg be kellett vinniük az autót a hátsó udvarra.
– Hallom, már elindult a mesélés! – mosolygott Márti mama, és felkattintotta a villanyt.
– De szépek vagytok! – csodálta meg kabátkába és turbánba öltözött barátnőit Ibi jó alaposan.
– Anya! De ügyesen felöltöztetted őket! Így nem fáznak meg!– puszilta körbe öröme és köszönete jeléül Ibi az édesanyját, majd mindhárman kezdték levetni magukról a meleg holmit.
– Ne vetkezzetek le! Készítsetek gyújtóst és vastag fát a kemencéhez, én meg addig megetetem a kovászt, utána vacsorázunk.
– Végre! – sóhajtott ürességtől sajgó gyomrára szorítva a kezeit Csiporka.
– Ahogy jöttök befelé, hozzatok a lányoknak vacsorára valót is a melegházból! – szólt utánuk Márti mama.
– De ebben a sötétben már nem találjuk meg az ennivalót! – aggódott Csiporka.
– Vigyétek magatokkal az elemlámpát is! Ott van felakasztva a fogason, a kabátok alatt! Az majd ad annyi világosságot, hogy ételt találjatok magatoknak – mutatott a sarok felé Márti mama. – Ibi! Csak annyi zöldet szedj, hogy Csiporka tartani tudja a diétáját!
– De anya! – kezdett bele Ibi, de édesanyja közbevágott:
– Csiporka legnagyobb vágya, hogy repülni tudjon. Ebben a pocakja gátolja. Tudom, hogy szereted, és kényeztetnéd, de ne tedd! Segítsd inkább abban, hogy elérhesse a célját, lányom!
– Igazad van, anya! Na, mutassátok gyorsan azt a fogyókúrás táblázatot, hogy megtanulhassam, az ételmennyiségeket! – fordult a bogárkák felé.
– Ide ragasztottuk a konyhaasztal fölötti falra, hogy mindig szem előtt legyen! Így mindig emlékeztetni tudom magam a célomra, amikor már elfogyott az ennivalóm, de a hasamban még igen sok az üres hely – jegyezte meg Csiporka, majd rámosolygott Ibire, hogy kölcsönösen erősíteni tudják magukat a kisebb has akcióban.
Amikor a lányok kimentek, Márti mama bement a kamrába. Levette a nagy üvegről a takarót és egy fakanállal adott hozzá a friss lisztből, meg hozzáöntött egy kanálnyi vizet is.
– Épp jó lesz hajnalra! – gondolta elégedetten. – Idebenn jó hideg van, így nyolc-kilenc óra múlva lesz a legélénkebb. Csak ki ne másszon az üvegből!
Aztán visszatette rá a fedőt. Kivette a hűtőből a vacsorának valót, és megterített, közben meg végiggondolta a napját a két bogárkával.
– Vajon mit mesél Ibinek ez a két kis csodabogár? Egy biztos, én nagyon jól éreztem magam velük !
Mire mindennel elkészült, már jöttek is befele. Pirosra fagyott orruk jelezte, hogy megint hűlt az idő.
– Köszönöm, anya, hogy ilyen boldog napjuk volt az én csodabarátnőimnek! – ugrott az ajtóból egyenest az anyját körülölelni Ibi.
Aztán már csak kezet mostak, és ki-ki leült a helyére. Most még Csiporka sem érzékelte, hogy kevesebb a vacsorája, mert elterelte a figyelmét a mesélés, a sok kacagás. Észre sem vették az idő múlását, csak akkor, amikor Csiporka olyan hirtelen álomba merült, hogy a vizes pohárjának a széléről a tányérjába pottyant.
– Ébresztő! – harsant egy pillanattal később Márti mama friss hangja. – Ne húzd vissza a takaródat, te jány! Ki fog akkor kenyeret sütni velem?!
– Anyaaa! Még egészen sötét van! – nyöszörögte Ibi, de látszott, már csak beszél, de lemondott a visszaalvásról.
– Sötét vagy világos? Kit érdekel? Most a legjobb a kovászunk! Az előbb már majd kifutott az üvegből, amikor kint jártam. Ha halogatjuk a sütést, összeesik, és akkor már csak késő délutánra lesz megint jó.
– Itt vagyok! – röppent ki a helyéről tettre készen Bíborka is, aki felébredt a beszédre. – Megyek, megmosdom, ha valaki kinyitja nekem az ajtót!
Márti mama úgy tett, mintha borzasztóan elfoglalná a pillangó takarójának összehajtása, így Ibi végre kimászott a meleg dunna alól, hogy kiengedje a pillangót.
– Röppenj, pillém! – ásított egy akkorát, majd’ lenyelte saját fejét, aztán ő is összerendezte az ágyát, és elsietett zuhanyozni, nehogy meggondolja magát.
– Csiporka meg nem mozdul! – állapította meg Bíborka, így amikor elkészült a tisztálkodással, két kis tenyerébe vizet vett a mosdótálból, és visszaröppent a szobába egyenesen a moccanatlanul pihegő Csiporka felé.
– Majd én felébresztelek, te világ lustája! – motyogta maga elé, majd a magasból rázúdította a vizet a bogárka fejére.
– Segítség! Árvíz! Jaj, megfulladok! – kapálózott a felriadó, rémült Csiporka.
– Nincs árvíz! Ne kapkodj, hanem kelj már fel végre, mert lemaradsz a kenyérsütésről! – noszogatta mérges arccal köztudottan álomszuszék barátnőjét a pille, de alig tudta visszafogni a mosolyát, annyira viccesnek találta, hogy a néhány csepp víztől fuldokolni kezdett Csiporka.
A bogárka sértődötten ránézett, nem szólt egy szót sem, csak dacosan visszabújt. Néhány pillanat múlva azonban felcsapta csíkos takarója szélét, és mégis kibújt az ágyból.
– Teljesen átáztattad az ágyamat! Ez bogártalanság! Hogy volt szíved vizet zúdítani rám? – morgolódott Bíborkával. – Éppen arról álmodtam, hogy repkedek a mezőn, tavaszfinom zöldeket harapdálok, és akkor zutty, rám öntesz egy kád vizet! – panaszkodott, de azért kikelt az ágyból, és az ébresztő óra gombjára akasztotta száradni a takaróját.
– Ne, morcogj már, te világ lustája! Ha az a vágyad, hogy repülj, akkor mássz le innen gyorsan, és szaladj mosdani! Minden csepp mozgás közelebb visz a célod eléréséhez!
***
(A szerző Facebook oldala ITT.)
Hasonló
Égi áldás az özvegyasszony ...
Virágvasárnap Vatikánban a ...
Varázslat
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, ...
Pomaranski Luca portréja
Győr Bécsi kapu tér. Egy cs...
Egy kis nyelvészkedés a Piñ...
Történetek a füstölődő szal...
Pince bejárat, Tokaj
Emlék
Rekviem-féle egy pót-nagyap...
Síkpályás hegymászás feltör...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Szilágyi Imre statisztikus...
Madeira mesélő kék csempéi,...
Feljárat a borospincékhez
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Szent Donát kápolna Balaton...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése