Hogy hívnak, te szép pillangó?

Csiporka és Bíborka bemutatkozik a virágboltos lánynak

 – Jó napot kívánok! Három szál fehér szegfűt kérek zölddel, celofánba csomagolva! – harsant váratlan ébresztőként egy érces hang. – A barátnőmnek viszem. Gondolja, örülni fog neki? – csevegett már kedvesebb hangon a fiatalember.

– A nők szeretnek virágot kapni – mosolygott rá a virágárus. De, ha a barátnője is ilyen fiatal, mint Ön, akkor talán jobban örül egy szál vörös rózsának. Mostanában azzal szokták meglepni az ifjak a kedveseiket, úgy tapasztalom. Arra csak egy kis masni, vagy szalag kell, és még csomagoltatni sem szokták – árulta el a titkot bizalmasan.

– Jó! Akkor legyen az! Ön biztosan jobban ért ezekhez a női dolgokhoz, mint én. Hű – tárulkozott ki váratlanul a férfi, magam sem tudom, mikor is vásároltam utoljára virágot.

– Mennyivel tartozom?

– Háromszáz forint lesz. Remélem, sikerül vele örömet szereznie! – mosolygott a nap első vevőjére a virágárus.

– Hogy került ide ez a lány? – lepődött meg Csiporka. – Ó, nem csak mi lakunk itt? – nézett bizonytalanul barátnőjére.

– Láttam hát! Az a nagyhangú a legfinomabb nektárcsuprocskámat vitte el! – méltatlankodott Bíborka.

– Szerintem, mi egy boltban lakunk, mert a virágért valamit kapott is cserébe a viráglány – állapította meg Csiporka.

– Mégpedig egy virágboltban – pontosította Csiporka megállapítását Bíborka.

– Az jó! – ragyogott fel a boldogságtól Csiporka arca.

– Miért olyan nagyon jó? – értetlenkedett Bíborka.

– Mert itt mindig pótolni fogják az eladott növényeket, így mindig lesz bőségesen ennivalónk, és télen – ahogy Szellő tanította – fűteni kell, hogy a virágok ne fagyjanak meg. Így mi sem fogunk fázni – magyarázta barátnőjének. – Bíborka! Repülj fel óvatosan, és nézd meg, milyen a virágboltos lány! Hátha jó fej és megismerkedhetünk vele! – reménykedett Csiporka.

Bíborka gondolkodás nélkül engedelmeskedett. Egy pillanat alatt felszállt.

– De gyönyörű vagy! Állj meg, kérlek! Hadd nézzelek meg közelről is! – hallotta pár pillanat múlva Csiporka. Gyorsan kirohant a házból és rémülten látta, hogy Bíborkát a viráglány a kezében tartja.

– Jaj, csak nehogy baj legyen a kíváncsiságomból! – kesergett.

– Hogy hívnak, te szép pillangó?

– Bí-bí-bíborkának – súgta a félelemtől alig hallhatóan Bíborka.

– Nem is tudom, hogy lehetek ilyen szerencsés, hogy egy ilyen gyönyörű pillangó az új lakótársam – ujjongott a virágárus.

– Be-be-beköltöztünk hozzád ma reggel – dadogta Bíborka. Tudod, az erdőben minden elszáradt és nagyon hideg is lett. Nem maradhattunk ott tovább. Nem találtunk már ennivalót, és meg is fagytunk volna. Szellő azt mondta, ez természetes ősszel, és ide fújt bennünket a városba, ahol szerinte túl tudjuk élni a nagy hidegeket – mondta egyre oldottabban Bíborka.

– Nekem is tudnál örülni? – mászott felfelé integetve Csiporka a viráglányhoz közeli virágszáron.

– Ketten vagytok? Hát, az még jobb! Gyere közelebb hozzánk, kicsi bogár! – és a viráglány már le is hajolt, és óvatosan a tenyerébe emelte Csiporkát is. – Téged hogy hívnak, csíkos pocakú?

– Csiporka vagyok. Tényleg arra vágytál, hogy barátaid legyenek? Sosem hittem volna, hogy az otthoni barátainkon kívül valaki itt az idegenben is örülni fog nekünk – emelte hálás tekintetét Csiporka a Viráglányra. – Mondd, téged hogy szólíthatunk?

– Ibolya a nevem, de a legtöbben csak Ibinek szólítanak. Édesanyámnak ez volt a legkedvencebb virágja, arról nevezett el. Rengeteg virágot nevelt a kertünkben. Nem véletlen, hogy én is virágokkal foglalkozom.

– És te itt laksz a virágok között? – kíváncsiskodott tovább Bíborka.

– A virágbolt fölött lakom egy kis lakásban – válaszolt új barátainak készségesen Ibi.

– Akkor már értem, reggel hogy tudtál olyan nagy csendben itt teremni – jegyezte meg Csiporka. – De buta vagyok! Először azt hittem, hogy valahogy bevarázsoltad magad te is azon a szűk ajtórésen.

– Esélytelen lenne az átbújkálással próbálkoznom – nézett végig telt, mégis csinos formáin nevetve Ibi.  – De eleget jártattuk a szánkat! Épp ideje lenne, hogy szállást készítsünk nektek, míg el nem kezdenek özönölni a vásárlóim.

– Nekünk már van berendezett lakásunk a boltodban! – dicsekedett Bíborka.

– Hol találtatok kuckót magatoknak? – lepődött meg Ibi.

– Ott a sarokban, a jó meleg csövek mellett – lendítette fel karját Csiporka a kis lak felé mutatva.

– Megtaláltátok a régi madáretetőmet? Látom, kényelmesen be is rendeztétek – dicsérte meg Ibi a lányokat a házikó fölé hajolva.  – Pihenjetek egy nagyot, míg dolgozom! Zárás után majd elmegyünk hármasban sétálni, hogy megismerjétek az új lakóhelyetek környékét. Ha éhesek, szomjasak lesztek, bátra szolgáljátok ki magatokat! – tette egy nagy, rózsaszín virágtányér közepébe a bogárkákat Ibi, amikor észrevette, hogy újabb vevő lép a boltba. Csiporkáék megtízóraiztak, majd visszavonultak a lakásukba még egy kis pihenésre.

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése