Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Tyúkanyó a zsömléskosáron
Vannak emberek, akik kényszerként élik meg a munkahelyükön töltött órákat, mert nem szeretik azt, amit csinálnak. De van, akinek a munkája a hobbija, és minden percét élvezi annak, amit csinál. És ha az ember örömmel végzi a feladatait, abból csakis jó dolgok születhetnek. Ahhoz, hogy eredményes legyen a munkánk, szeretnünk kell azt, amit csinálunk, és akkor még boldogok is lehetünk.
Both Ágnes, igazán élvezi a munkáját, ami örökké mosolygós arcán is tükröződik, munkái pedig kreatív fantáziáról árulkodnak, hisz, csodás egyedi dolgokat készít, a varrógépe mellett. Az Újpesti születésű fiatalasszony, a nagymamájától leste el a varrás alapjait, majd a ruhaipari szakközépiskola elvégzése után, néhány évig a Páva ruhagyárba dolgozott, és a gyerekek születése után otthoni munkát vállalt jó néhány helyre.
– Butikoknak kezdtem el bedolgozni – meséli Ági, hogyan kezdődött az otthoni tevékenykedése. Akkor még ruhákat szabott és varrt, mindig az aktuális divatnak megfelelőt, és azóta is szenvedélyesen kreál szebbnél szebb darabokat, még akkor is mikor más jellegű munkát végzett, szabadidejében mindig koptatta a varrógépét, mert a varrás a szenvedélye.
Varrni persze, szinte mindenki tud, egy gomb felvarrása, vagy egy hasadás a nadrágon nem jelent nagy feladatot senki számára. De megtervezni, kiszabni majd megvarrni egy ruhadarabot vagy kiegészítőt, ahhoz kell, hogy érzéke és fantáziája legyen az embernek. Áginak megvan az a remek érzéke, és fantáziája. Váci lakásukban, nap-mint nap szorgoskodnak, és egyedi készítésű táskákat, neszesszereket készítenek lányával, Barbarával. Gyönyörű karácsonyi és tavaszi díszeket textilből alkotnak, de bármilyen ruhát megvarr, ha arra van igény.
– Nagymamám szenvedélyesen gyűjtögette az anyagokat – mondja a fiatalasszony – ezek mind rám maradtak, és innen jött az ötlet, hogy akkor kezdeni kellene vele valamit.
Barbara hozta létre a kis vállalkozást, Ági pedig besegít a szakmai tudásával, igyekszik neki megtanítani a szakma fortélyait, és már – már hagyománnyá lesz a családban a varrás mestersége. Barbi 18. szülinapjára, megkapta első varrógépét ajándékba, azóta anya – lánya együtt nyomja a varrógépet, örökösen vidám hangulatban. Az ország minden csücskéből kapják a rendeléseket, kinek milyen fazon vagy anyag tetszik, virágos, kékfestő, vagy a mai divatos kalocsai mintával, de bármilyen képpel elkészíti a kreatív táskákat, díszpárnákat, vagy amit csak el lehet képzelni.
Elődeink is ilyen fantáziával voltak megáldva, hisz már az kőkorszakban is varrtak őseink, tű gyanánt rénszarvasagancsból és mamutagyarból készített csonttűt készítettek, fonal helyett pedig szőrdarabokkal vagy inakkal erősítették meg a felhasznált anyagot. Legrégebbi ismert ruhadarab, Egyiptomból maradt ránk, hisz az ókori Egyiptomban már ismerték és használták a hímzést is. Leginkább lenvászonból készítették a ruhaneműket, a gyapjú nem volt igazán elterjedt, mivel állati eredetű dolgokat, tilos volt elhelyezni a sírmellékletbe. Hogy az állati bőrből készült ruhákat, felváltsa a lenvászonból készült anyag, nagyban hozzájárult a szövőgép feltalálása, és mivel idővel a ruhákat egyre inkább magas szinten készítették, mintákat szőttek bele, gyöngyökkel díszítették, szükséges volt a csontból készült tűt tovább fejleszteni. A varrótűk előállításához, réz, arany és ezüst állt rendelkezésükre, de a megmaradt leletekből az derül ki, hogy meglehetősen durva kiképzésű eszközök voltak még a kezdetleges fém eszközök, túlságosan vastag és hosszúak is voltak. Annyira durva kiképzésűek voltak, hogy a mai feltételezés szerint, ezeket csak egy másik eszközzel, tudták átnyomni az anyagon, de ennek nyomát eddig nem fedezték fel. Később ezeknek a tűknek a kialakítását is finomították, találtak vékony és sokkal rövidebb aranyból készülteket.
Igazi áttörést jelentett ezen a területen, a varrógép feltalálása a 18. század végén, bár ezeket csak cipő és csizma varrására tervezték és használták, a gyakorlatban azonban nem nagyon vált be. Majd a 19. század közepén, Isaac Singer, az elődei által készített gépeket, kiegészítette a saját elképzeléseivel, és megalkotta az első háztartási varrógépet. Ezek a varrógépek pedálhajtással működtek, és miután kialakult a konfekcióipar, túlnyomórészt ezeket a gépeket használták. A ma használatos villamosított varrógépek is ennek a mintájára működnek, ezekbe speciális varrótű kell, másfajta, mint a kézi varráshoz használatos tű, a cérna befűzése pedig elég bonyolult folyamat. Persze akinek ez munkaeszköze, és minden nap ezzel foglalatoskodik, annak már nem okoz különösebb problémát egy ilyen művelet, mint ahogy az anyaghoz megfelelő színű és vastagságú cérna kiválasztása sem. Az ipari forradalom, a ruhaipar rohamos fejlődése, veszélybe sodorta a varrónők megélhetését, de szerencsére bármennyire fejlődött is ez az iparág, a mai napig fennmaradt a varrónők szakmája, mert mindig vannak, és lesznek olyanok, akik szeretik az egyedi tervezésű és a saját igényeiknek megfelelő öltözetet. Egy jó varrónőnek, aki szeretné, hogy a megrendelői elégedettek legyenek, és visszatérjenek hozzá, nem elég, hogy tudja használni a gépet, értenie kell a szabáshoz is. Ennek eredte a 18. századra tehető, a szabásminták végül is a ruha darabjainak, az alkatrészeinek a műszaki rajza, már ekkor a divatlapokban lehetett látni az egyes ruháknak a leírásait, útmutatásokat az elkészítésükhöz. De igazán a 19. század végén, jelentek meg és szabadalmaztatták a szabásmintát. A mintákat régen is selyempapírra rajzolták, a ruhadarabok szabásminta szerkesztésének az alapjait, a testméretek képezik. Tehát pontosan kell a méreteket levenni, és ügyelni kell a rá hagyásokra is, a varrásszélességet figyelembe véve. E mellett figyelni kell a testalkat arányaira, egyedi sajátosságokra, a kényelemre, hogy mozgás során nehogy túl szűknek bizonyuljon az öltözet, figyelni kell az anyag tulajdonságára, mintázatára és még számos apróságra kell figyelmet fordítani, hogy az elkészült darab ne okozzon csalódást sem a megrendelő, sem a varrónő részére.
A kétgyermekes fiatalasszony számára, ezek az apróságok, nem okoznak gondot, minden praktikáját ismeri ennek a szakmának, és nem is okoz csalódást azoknak az embereknek, akik hozzájuk fordulnak a megrendeléseikkel. Az utóbbi években, inkább a táskákat, díszpárnákat varrja előszeretettel, és szerez vele nagy örömet a vevőinek, mikor a saját igényeknek megfelelően készíti el a darabokat. A kicsik számára, akik köztudottan szeretik magukat az anyukájuk ruháiba vagy kellékeibe cicomázni, bizonyára nagy siker az anya – lánya táska, de mindenkit elégedettséggel tölt el, ha nem találkozik össze az utcán a saját táskája testvérével.A hungarocell alapra elkészített koszorúk, vagy asztali díszek, szintén egyedi és gyönyörű munkák. Elkészítésük komoly türelmet igényel, a kis háromszögre vasalt anyagokat, precízen rá tűzdelni gombostűvel, türelemjáték, de Ági ezt is nagy örömmel készíti a vevők igényei szerint.A zsömlés kosárra varrt tyúkanyó, vagy a karácsonyfára készült szaloncukor és a sok apróság, amit a fantázia megálmodik, azt Ági és a lánya megalkotja.
***
Írta: Szilágyi Krisztina
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése