Szerelmem, Demalgon

Írta: Ésik Sándor

 

Eric Wallis.jpgHa Krúdyt olvasom, igen hamar eltéved szemem a sorok barázdáin. Gondolataim útra kelnek, vele sétálnak a hangulatos régi budai utcákon. Utána erednek az éjszaka lámpással suhanó, vállukon jótékonyan rejtő köntöst viselő szép asszonyoknak itthon, Nyíregyházán, a még azóta is földszintes városrészekben. Szindbádról az ízek és színek tobzódása jut eszembe, az étkekről meg − ideje lévén − a farsangi fánk. A farsangi fánk, amelynek illatosan párolgó szalmapuha belsejében olyan ízek rejteznek, mint amilyen szavak a legveszedelmesebb korban leledző asszonyok fülében, hogy továbbra is annál az embernél maradjunk, aki írónak született és semmi másnak.

Farsang volt akkor is, amikor megboldogult egyetemista koromban − ráadásul éppen az elején, gólyaként − hárman, barátok elmúlt időkre emlékeztünk. Egy nagyon szép lányra, Mátészalka legszebb hajadonára. Bánatosan ismertük be egymásnak, hogy külön-külön mindegyikünk halálosan szerelmes volt belé. Mi mindent suttogtunk volna a fülébe, párolgott az emlékezéstől szalmapuhává lényegült agyunk. A kamaszból még alig átminősített legények zaftosabb vágyainak felemlítésétől eltekintek. Maradjunk annak kifejtésénél, amit belesuttogtunk volna a már említett rózsaszín gyöngyházkagylóba. Sőt még ezt is az olvasó − remélhetőleg Krúdyn művelődött − fantáziájára bízzuk. Kiemeljük viszont azt, hogy „suttogtunk volna”. Mert mint ahogy vannak el nem csókolt csókok, léteznek el nem suttogott bókok is. Még csak szót sem váltott a kökényszemű bálvánnyal egyikünk sem.

Ezt a szomorú tényt valahogy kerülgettük az én Csaba és Béla barátommal, de ez csak „ideig-óráig” sikerülhetett − ismét klasszikust idézve. Az első vizsgaidőszak tombolt akkor, engem kémiából akartak éppen aznap kirúgni, majdnem sikerrel, egyszóval mindhárman eléggé magunk alatt voltunk. Ebből egyenesen következett, hogy az egykor volt szépségről beszélgettünk. Aztán mégiscsak elfogytak a jelzők a gyönyörű lány dicséretére.  Egyikünknek megfájdult a feje. Megkérdezte: nincs egy Demalgonotok?

„Demalgon!”, sóhajtott Béla, azt hittem az ő agya is sajog. „Istenem, mennyi Demalgont megvettem a patikában, ahol ő dolgozott, hogy láthassam”, folytatta. Megfeledkeztünk a fejfájásról, mert Csaba kijelentette, hogy az Antineuralgica olcsóbb. Marhaság, mondtam, mert elég volt megkérdezni, hogy van-e inzulinfecskendő, azt úgysem tartottak.

Mégis a Demalgon maradt meg az emlékezetünkben. Olyannyira, hogy egykori titkos szerelmünk neve az idők során Demalgonná szépült.

Emlékszel Demalgonra? − így kérdezte Béla, amikor egyszer itthon sétáltunk a szalkai utcákon. Nézegettük az átformálódott várost, ahol alig igazodunk már el.

Hogyne emlékeznék, gondoltam. Szótlanul ballagtunk tovább az emlékeink helyszínein. Nem tudom mi okból, de váratlanul a patika előtt találtuk magunkat.

Szép leány, fűzöm most tovább az emlékek gyöngyeit. Éltél volna Krúdynak, mazsola lennél egy foszlós túrós béles összeboruló porcukros frakkszárnyai között, és nem fájdalomcsillapító. Emlékezetedbe belefájdult a feje három egykori imádódnak egy régi farsangi éjszakán.

***  2cm user_15153816_1286461986515_tn2.jpg

Próza és piktúra

M. Szlávik Tünde rovata

***

Tetszett az írás? A Megosztás gombra kattintva ajánlja ismerőseinek! 

Olvassa el a szerző további műveit is: Ésik Sándor tárcái

 

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése