Lendvai András

Labdarúgó, sportmenedzser, üzletember

Torontó

Lendvai Andrást idősebb sportbarátai még akkor is nyíregyházinak tartották, amikor már évtizedek óta az Atlanti óceánon túl, Kanadában, a hét és fél ezer kilométerre lévő Torontóban élt. Amikor már lehetett, gyakran látogatott haza, ismerőseit is úgy köszöntötte, mintha tegnap találkoztak volna. Az internet révén naprakész volt, mindig tudta hol helyezkedik el a tabellán kedvenc csapata. Ha itthon járt, nem hagyott ki egyetlen meccset sem. Neki talán soha nem tették fel azt a gyakori kérdést, hogy „Bandi, nem ismersz meg?” Ő is könnyen felismerhető volt. Jellegzetes sportos mozgása, markáns arcvonása bevésődött az emberek emlékezetébe. Bár hullámos sötét hajszíne őszbefordult, egyenes testtartása megmaradt, változatlanul illettek rá a jelzők: focista, sportbarát, menedzser, remek ember.

Mindezt 2014. február 15-től már csak múlt időben mondhatjuk – Lendvai András (Bandi) életének 87., házasságának 65. évében végleg eltávozott közülünk.

Lendvai András az ötvenes-hatvanas évek Szabolcs megyei labdarúgóéletének emblematikus figurája volt. A negyvenes évek végén gimnazistaként figyeltek fel futballtehetségére, és a Debreceni Vasutas (DVSC) szerződtette, ahol öt évig játszott. Azután a Nyíregyházi Építőknél, majd a Spartacusnál futballozott. Miután a Testnevelési Főiskolán oklevelet szerzett, edzőként folytatta ugyanott. Korát megelőzve közismert és kiváló sportmenedzser lett. 1954–69 között a megyében minden sportbarát tudta ki ő, ki is az a Lendvai Bandi.

Népszerű ember volt, sokan szerették, de életének bizonyos részeiről, főleg a gyermekkoráról még a barátai is keveset tudtak. A gyászhír kellett ahhoz, hogy a maga teljeségében feltáruljon előttünk egy küzdelmes, különös élettörténet.

Mándokon született 1927. augusztus 30-án. Szülei termény- és burgonyaexportőrök voltak mindaddig, amíg a zsidótörvények be nem tiltották a külföldi utazást és be nem vonták az exportengedélyt. Ezek után nyúltenyésztésbe fogtak, hogy el tudják tartani a négyfős családot. András Mándokon kezdte, majd a debreceni zsidó gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol az iskola focicsapatának fontos tagja lett. Azonban 17 évesen családjával elhurcolták Auschwitzba, ahol elválasztották édesanyjától és nővérétől. Édesapjával Buchenwaldba vitték kényszermunkára. Mint családtagnak, neki kellett a krematórium lángjaiba tenni apját, nagybátyját és unokatestvérét, akik belehaltak a kínzásokba. Szabadulása a dachaui koncentrációs táborban érte, mely után hetekig az amerikaiak katonai kórházában ápolták.

Az elhatározása, hogy visszamenjen Magyarországra, nem volt egyszerű. A zsidó szervezetek Izrael felé terelték, mások arról próbálták meggyőzni, hogy az oroszok miatt ne menjen haza. Keresett-kutatott édesanyja és nővére után, miközben azt sem tudta, élnek-e. Eközben már focizgatott és nagy jövőt jósoltak neki. Azonban a hazaszeretete felülkerekedett minden ígéreten, ajánlaton. Hazatért Mándokra, szülőfalujába – ahol meglepetésére édesanyja és testvére várták. Befejezte gimnáziumi tanulmányait, munkába állt, majd huszonkét évesen megnősült.

Sikeres volt a sportban és a munkában is. Miután elvégezte a Közgazdaság-tudományi Egyetemet, a családi hagyományokat immár felsőfokú birtokában folytatta és a Nyíregyházi Terményforgalmi Vállaltnál gyorsan lépdelt a ranglétrán, hamarosan megyei igazgatónak nevezték ki.

Sajnálatos módon származásánál fogva ismét sokszor megalázták a futballpályán és az életben, ez bántotta. Amikor azonban 1956-ban lehetősége nyílt volna elmenni, felesége áldott állapota miatt mégis maradt hazájában, miközben nővére, Kató és családja Kanadában talált nyugalomra. Torontóban telepedtek le, ahová az édesanya is követte őket. A forradalom után András keményen dolgozott és családjának biztonságos, az akkori körülményekhez képest jó életet biztosított. Kiváló munkáját elismerve a Budapesti Terményforgalmi Központ igazgatójának nevezték ki.

Nem lehet tudni, hogy az éledő antiszemitizmus bántotta, vagy a családegyesítés ereje volt erősebb: 1969-ben turistavízumot szerzett, és a külföldi útról nem tért haza. Feleségével, Klárikával, két gyermekével, Ágikával és Marikával emigrált, akkori kifejezéssel éve, disszidált. Természetes volt, hogy a család közelébe, Torontóba költöztek.

Az újrakezdés nagyon nehéz volt, két gyerekkel, nyelvtudás nélkül. Végül mégis talpra állt, és Kanadában is üzletemberként dolgozott. A rendszerváltás után egy ideig itthon is vállalkozott: lányával közös utazási irodája szinte légihidat üzemeltetett Torontó és Budapest között. Kanadaiak ezrei ismerhették meg általa fővárosunk fürdőit, nevezetességeit. Autókereskedelemmel, pénzügyi szolgáltatással is próbálkozott, de az akkori korrupció miatt nem tudott kibontakozni. 

Torontóban csaknem minden magyar rendezvényt támogatott, segítette az ottani Fradi futballcsapatot, kitartóan támogatta a Rákóczi Alapítványt, azon belül a magyarságismereti mozgótábort. Betegsége hirtelen döntötte le, halála idős kora ellenére váratlan volt.

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése