Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Ének a dohánymezőkről
Írta: Ésik Sándor
Hasa van a dohánylevélnek. A hőségben szoknyaként lebeg körben a széle. Nagyon nagy kánikulának kell annak lenni, amikor a gazda azt mondja: elég lenne már ebből az égi áldásból.
Az akácfasor övezte zsebkendőnyi táblán, ahol a két öreget kapálni láttam, már térden felül ért a dohány. A tűző nap megtorpant az asszony fekete fejkendőjénél, de a bácsika kalapja sem igen engedte a sugarakat izzadó homlokához.
Csendesen dalolgattak kapálás közben. Nem nagyon lehetett érteni mit, hát megkérdeztem, amint a sor végére értek.
– Szent ének ez fiam – mondta a bátyó. A maiak már nem ismerik ezeket.
– Miért nem valami vidámabbat?
– Mert a dohány nem tűri a hebehurgya danászást. Tudja mitől sudárul a termete? A búcsúsok énekétől. De hát máma már busszal mennek Pócsra, nem úgy, mint régenében. Itt vonultak gyalog, vagy szekérrel a dűlőutakon. Toronyiránt. Nem bánták a port. Igaz, nem siettek. Sokszor nem is láttuk őket, csak a szél hozta az asszonyok hangját. Az messzebbre hallatszik, mint a férfiaké.
Tényleg. Az előbb én sem hallottam az öregét, csak a feleségéét. Annak ritmusából következett, hogy mind a ketten énekelgetnek. Folytatták is azután, amikor ismét hozzákezdtek a kapáláshoz. Csak a csend neszezett a melegségben, a homok felett pedig délibáb remegett hangtalanul.
Talán a zsoltár, de az égiek kegye mindenképpen – nagyon szép az öreg dohánya. Nem érte jég. Eső áztatta a palántáját, pótolni sem kellett. Nem bántotta még betegség, kövér, érdes, egészséges leveleket hordott erős dereka. Boldogan siklik végig a tekintet az egyenletes állományon, és meg sem áll a szomszédos lucernatarló fölött szitáló karvalyig.
Ha létezik ének a búzamezőkről, akkor a dohánynak is van dala.
*** 
Próza és piktúra
M. Szlávik Tünde rovata
***
Tetszett az írás? A Megosztás gombra kattintva ajánlja ismerőseinek!
Olvassa el a szerző további műveit is: Ésik Sándor tárcái
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése