Emberóriás

Csiporka és Bíborka első reggele Márti mamával

Márti mama életében most először nem érezte a szokott szomorúságot, ha lánya visszament mellőle a városba. Ahogy az autó teljesen eltűnt a szeme elől, visszament a házba. Rögtön benézett a szobába, hátha a bogárkák felébredtek, hiszen tudta, a nehéz ajtókilincset egyikük sem tudja megmozdítani sem, nem, hogy lenyomni. Először semmit nem látott fényhez szokott szemeivel a benti sötétben, majd pár pillanat múlva, amikor megszokta a sötétet, észrevette, hogy Bíborka nyújtózkodik.

– Jó reggelt, Bíborkám! Jól aludtál? – súgta kedvesen.

– Jó reggelt, Márti mama! Ibi már elment?

– El angyalom. Épp most kísértem ki.

– És el sem búcsúzott tőlünk? – görbült lefelé vészesen Bíborka szája.

– Dehogynem! Mindkettőtöket megpuszilgatta, és a lelkemre kötötte, hogy nagyon vigyázzak rátok. Gyere ki hozzám a konyhába! Hadd aludjon még egy kicsit Csiporka!

– Otthon is kivárta, míg a hasára süt a nap, csak akkor kelt fel – morgolódott a pillangó, de azért beleegyezően bólintott Márti mamának, és azonnal utána röppent, ahogy a konyha felé indult.

– Gyere! Keressünk nektek fürdőtálat! Este már mindannyian nagyon fáradtak voltunk hozzá, de a mi lavórunk nektek hatalmas. Nem szeretném, ha valamelyikőtök belezuhanna, és megfulladna!

Márti mama kinyitotta a konyhaszekrény ajtaját. Bíborka teljes komolysággal felmérte a választékot, majd rámutatott egy égszínkék edénykére.

– Őt szeretném! Pontosan olyan színű, mint otthon a nyári ég! – sóhajtott fel boldogan.

– Mindig lesz benne víz nektek, hogy akkor mosakodjatok, amikor csak szeretnétek, tette a lavórtartó kis polcára a felhőkék tálkát, és azonnal fel is töltötte.

Bíborka azonnal tisztálkodni kezdett, mert eszébe jutott, este elmaradt a fürdés. Amikor elkészült, Márti mama megkérte, válasszon magának saját poharat is. Gondolkodás nélkül kinyitotta a féltve őrzött, féldecis pohárkákból álló, híres gyűjteményét rejtő ajtót.

– Válassz, Kispillém! – kérte.

– Szabad a napsárgát? – nézett rá kérdőn Bíborka a nagy választék miatt jó hosszú idő múlva.

– Szabad hát! Máris töltök bele vizet, hogy mindig tudj inni, ha szomjas vagy, ne kelljen kérned. Idebent nincs harmat…, bár – csóválta meg a fejét – , már odakint sincs ebben a hidegben. – Szerinted Csiporka melyik vizes pohárkából inna szívesen? Neki is ki szeretném készíteni az ivóvizet! Biztosan megszomjazott már este óta!

– Azt hiszem – töprengett összehúzott szemekkel a pille – a fűzöldet szeretné. Ibinél is ehhez hasonló színű anyagot választott magának ágyneműhöz.

Márti mama a bogárka poharát is az asztalra tette, és friss vizet engedett bele, majd egy pillanatra mindketten elhallgattak. Hirtelen korgó zaj hallatszott a szoba felől. Bíborka várt egy picit, Márti mama is hallja-e a neszt, de mivel nem mozdult, udvariasan megkérdezte:

– Nem tetszik valami zajt hallani odabentről? Mintha Csiporka gyomrának korgását hallottam volna! – röppent azonnal az ajtóhoz Bíborka, és rászorította a fülét a vastag falapra. – Megint hallottam! Felébredt! Tessék kiengedni! – kérte Márti mamát, akinek nem is kellett volna ilyen szívhez szólóan esdekelnie, mert magától is azonnal indult a szobaajtó felé.

Ahogy az ajtót kitárta, hirtelen kiabálást hallottak.

– Itt vagyok a földön! Rám ne tessék lépni! Hűűűű, de óriási tetszik lenni, ha itt lenn állok! – integetett megilletődve Csiporka, aki este már nem figyelt meg mindent a szokott részletességgel, hiszen nagyon fáradt volt a sok újtól.

– Gyere, bogaram! Sose félj! Nagyon figyelek rád! – hajolt le érte azonnal Márti mama, és a tenyerébe vette. – Gyere! Mosakodj meg! Bíborka a világoskék tálkát választotta közös fürdőtálatoknak. Ide tettem a lavór polcára – helyezte a tálka peremére Csiporkát, aki bár nem szeretett mosdani, most szó nélkül nekiállt, mert eszébe sem jutott ellentmondani Márti mama szeretetteli kérésének.

– Készen vagyok! – rikkantotta pár pillanat múlva, és az asztal felé fordult. – Mik ezek az asztalon? – indította el kíváncsiságát a bundás kenyér ott hagyott kellékserege.

– Ez a gömbölyded a megtöretlen tojás – kezdte.

– Láttam már a mezőn tojást – álmélkodott a hatalmasság láttán Csiporka –, de ekkorát még sohasem. Ibi nem tojhatta, mert akkor nála is láttam volna – gondolkodott hangosan.  – Te tojtad, Márti mama? – nézett fel rá ősbizalommal.

– Nem, drágám, az emberek nem képesek erre! – kacagta el magát jóízűen Márti mama, mert mint Ibi, ő is hasonlóan jó fantáziával volt megáldva, és azonnal elképzelte magát, amint melegítőjét letojva tojást pottyant. – Emlékszel? Tegnap emlegettük a tyúkokat. Ők tojnak mindannyian naponta egy-egy tojást a fészkükbe. Én meg minden délután összeszedem, hogy az esti lefekvésnél össze ne törjék őket, és felhasználom a főzésnél. Ma majd később meglátogatjuk őket, és együtt felkutatjuk az elrejtett tojásaikat is. Milyen könnyű dolgom lesz – örvendezett Márti mama –, nem kell a földig hajolnom, hogy mindenhová beláthassak!

– Hűűűű, az jó lesz! – örvendezett Bíborka.

– De előbb nem reggelizhetnénk meg? – kérdezte óvatosan Csiporka.

– Igyál egy korty vizet a fűzöld pohárból, amit Bíborka választott neked, hogy kibírd az éhséget, míg kiérünk a télikertbe!

Amíg Csiporka egy jóízűt kortyintott, Márti mama magára terítette a kendőt, majd a tenyerébe vette a lányokat.

– Induljunk, mielőtt éhen haltok mellettem! – indult meg Márti mama nagy léptekkel a kert belseje felé.

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése