Brüsszel

Osváth György: új név a mai magyar közéletben, egy évtizede hallhattuk először szélesebb körben. Volt azonban régebben is idő, amikor jól csengő név volt hazánkban a családé – a történelem szólt közbe egy időre.

Osváth László, a két világháború közötti Belügyminisztérium elnöki osztályának vezetője volt. Az egykori minisztériumi főtisztviselőnek az 1930-as években döntő szerepe volt az ország politikai konszolidálásában, a szélsőségesek megfékezésében, valamint a közigazgatás modernizálásában. A későbbiekben történelmi érdemeket szerzett a náci hatalom elől menekülők befogadásának megszervezésében, támogatásukban. Irányításával, és mások – például Varga Béla, az országgyűlés korábbi elnöke valamint idős Antall József, későbbi újjáépítési miniszter – segítségével több mint 130 ezer lengyel menekült hazai elhelyezését oldották meg.

Osváth László – mint azt a nevével fémjelzett budapesti székhelyű emlékbizottság hangsúlyozza – a nemzet érdekeit szem előtt tartva élete végéig szilárdan és bátran kiállt elvei mellett, s emiatt üldöztetésben volt része. Keresték a nyilasok, majd 1947-ben, a háború után hatalomra kerülők B-listázták. Üldöztetése azonban még ezzel sem ért véget: 1951-ben a rendszer ellenségeként, a családjával együtt deportálták.

Fiának, Osváth Györgynek, kivételes szerencsében volt része. Megérte, hogy a korábbi rendszerek által üldözött édesapjának fél évszázaddal később emléktáblát avassanak fel a Budai Várban, a volt Királyi Belügyminisztérium falán, és szobrot emeljenek Csenger városában, amelynek környékén a család ősei éltek, és az 1990-es rendszerváltozás után három miniszterelnök kérte föl tanácsadójának.

1999-ben Göncz Árpád köztársasági elnök – a külügyminiszter előterjesztésére – rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki Osváth Györgyöt. A jeles jogász-közgazdász, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke elsősorban Magyarország európai integrációját segíti majd nagykövetként. Neve fölvetődött leendő államelnökként is, ám ő ezt udvariasan elhárította.

A 2000-ben hatvannyolc esztendős politikus szakértő így beszél életéről:

– Budapesten a piarista gimnáziumban tanultam. Államosítása után a gimnázium egyik diákvezetőjeként szólítottak fel, hogy a Mindszenthy-perben nyilatkozzak a bíboros hercegprímás ellen. Ezt én megtagadtam, sőt, ezen túlmenően is szolidárisan nyilatkoztam a hercegprímás mellett. Ezért az ország összes középiskolájából kizártak. Így az akkor egyetlen nem államosított középiskolában, a református gimnáziumban tudtam az utolsó évet elvégezni és érettségizni. Ezzel nem volt vége; összeesküvés, tiltott határátlépés vádja miatt négyévi börtönre ítéltek. Az oroszlányi bányában töltött évek után kiszabadulva a Keresztény Ifjúsági Szövetség vezetőjeként részt vettem az 1956-os magyar szabadságharcban és forradalomban, utána pedig menekültem nyugatra. Egyetemi tanulmányaim után az Európai Unió Bizottságának tisztviselője lettem. Harminc év után mentem nyugdíjba, de ma is dolgozom, az Európai Unió kérdéseivel foglalkozom.

– Antall Józseffel apáink szoros kapcsolata révén lettünk barátok, hétéves korunktól. Ugyanabból a szellemi forrásból táplálkoztunk mindketten. Amikor a választásokat megnyerve miniszterelnök lett, felkért, legyek kormányának külügyminisztere, amit azonban akkor én nem tudtam elfogadni. Ellenben elfogadtam azt a felkérést, hogy személyes tanácsadójaként vegyek részt kormánya munkájában, ami folytatódott a negyedik évben Boross Péter miniszterelnöksége alatt is. E négy év során a magyar kormány több döntésének előkészítésében vettem részt, olyanokban, amelyekhez értettem: az ország Európa-politikájának kidolgozásában.

– Orbán Viktor megtisztelő felkérése – hogy rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként, utazó nagyköveti minőségben vegyek részt ismét a kormány munkájában – feltehetően ezeken a tapasztalatokon alapul.

Életútját áttekintve látszik: Osváth György a hazától való hosszú távollét alatt jól sáfárkodott tehetségével. Elit egyetemeken tanult Bonnban, Kölnben, a párizsi Sorbonne-on és a London School of Economics-en. Családi indíttatásának, felkészültségének, európai ismereteinek köszönheti, hogy az Európai Unió vezető munkatársaként dolgozhatott. Brüsszeli háza egy kis Magyarország. Gyűjti a magyar nyelven publikált hungarikákat, amelyből már több mint háromezer van birtokában, gazdag magyarországi térképgyűjteménye van, a díszek herendiek. Úgy tartja: olyan gazdag, magyar vonatkozású emlékekkel rendelkező lakás, mint az övé, nem sok lehet még Magyarországon sem.

Brüsszelben a magyar társasági élet mozgatója, így sok barátot, támogatót szerez az országnak. 2000-ben fővédnöke lett a jótékony célú magyar bálnak, ami az Európai Unió székhelyének egyik legrangosabb társasági eseménye a téli szezonban.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)