Könyvtári hangyológus

Csiporka és Bíborka csoda érdekes könyvekre bukkan

– Odanééézz! De szép lila könyv! – röppent fel néhány pillanatnyi néma nézelődés után Bíborka.

– Két lila, egybe hajló virág van a borítóján – bólintott Csiporka. – Már-ti – me-sék – betűzgette.

– De gyönyörű! De mintha az egyik kékesebb lenne – jegyezte meg Ibi.

– Biztosan nem véletlen – vélekedett Bíborka.

– Olyan örökké összetartozósak, virágban kifejezve – merengett Csiporka.

– Vigyük haza! Olyan kíváncsi vagyok, mi van benne!

– Mesék. Igazi embermesék, vagy inkább lélekmesék egy-egy szép képpel – lapozgatott Ibi belefeledkezve. Nézzétek csak!

– Hazavisszük! – jelentette ki határozottan Csiporka. – Este majd ezt olvasgatom elalvás előtt. Lehet? – nézett kérdőn Ibire.

– Hát persze! Leteszem a könyvtáros néni asztalára, hogy ne cipeljük magunkkal, míg tovább válogatunk.

– De jó lehet olyan fontosnak lenni, hogy könyvet írjanak nekünk! – szólt vágyódón Bíborka. – Bárcsak rólunk is lenne könyv!

– Ott van! Nézd csak! – mutatott Ibi egy jó magas könyv felé.

– Ro-va-rok és bo-ga-rak – szótagolta azonnal Bíborka, ahogy Ibi kihúzta a kötetet a szomszédai közül. – Nézzünk bele gyorsan! – nyúlt a borító felé izgatottan Bíborka.

– Rendben! Fektessük le ide az asztalra, hogy mindhárman jól láthassuk! – indítványozta Ibi.

– Ott van Hangyiiiiii!!! – dugta oda az ujját a pillangó hirtelen.

– Óvatosan! El ne szakítsuk a könyvet! – kérte Ibi.

– Ez egy hangya, de hogy nem Hangyi, az biztos! Nézd meg jól! Nem kék a szeme! – bizonygatta Csiporka.

– Óóóó! – szontyolodott el Bíborka. – Igazad van. De akkor is nagyon hasonlít rá!

– Hát persze! – mosolygott a könyvtáros néni. – Minden hangyaféle alapvetően hasonlóan néz ki.

– Miért? Hát nem csak egyféle hangya van? – képedt el Bíborka.

– De nem ám! Lapozzátok végig, és majd meglátjátok!

– Én lapozok – ugrott a könyv széléhez Bíborka –, te meg gyűjtögesd őket! Te sokkal jobb vagy elsőre megjegyzésben, mint én! – kacsintott Csiporkára.

– Rendben! Kezdhetjük! – bólintott rá a tervre nagy komolyan Csiporka.

– „A hangyák közösségalkotó rovarok. Több mint 12 000 fajuk ismert.” – olvasta Ibi készségesen az első két mondatot.

– Micsodaaaa?! Az rengeteg! – tátotta el döbbenten a száját Bíborka.

– Lóhangya, fekete hangya, gyepi hangya, tolvajhangya, fáraóhangya, erdei vöröshangya, fekete hangya, réti hangya, szárnyas hangya…

– Jézusom! Ne olvasd tovább! Már az eddigieket is elfelejtettem… – sóhajtott fel keservesen Bíborka.

– Ne szomorkodj! – nevetett fel Ibi. – Nem hinném, hogy hangyológusnak készülsz!

– Hát, a többségét már én is elfelejtettem – vakarta meg a fejét Csiporka –, de az biztos, hogy Hangyi valamiféle fekete hangya. Vigyük ezt a könyvet is haza, hátha többször elolvasgatva, és a képeket is hozzá nézegetve jobban belemásznak a fejünkbe!

– Még csak az kéne, hogy tele legyen a lakás hangyával! – kacagott Ibi –, de a papírról csak nem tudnak lemászni!  Könyvi hangyaként hazajöhetnek velünk! Gyertek, keresgéljünk tovább!

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes
Written by

A szívébe hatolt az éles fog

Ezek a kis öntudatlan, értünk rajongó, kegyeinkért esedező lények sokkal több szeretetet és gyöngédséget képesek nyújtani, mint az emberek többsége Régebb nem értettem, hogy az emberek hogy tudnak olyan nagyon... Tartalom megtekintése

Egy üres pohár vallomása

Tüttő József alkotása Reményik Sándor: A keserű pohár Ó, nem voltam türelmes szenvedő. Testem a szenvedéshez nem szokott. Az élet nem edzett, csak puhított. S hogy megjelent a keserű pohár, S... Tartalom megtekintése

Ugrik, mászik, bukfencezik, tornázik

Szemelvények Kelemen Magdolna Sós kertbe ugorka című könyvéből Kartonból is készítettünk Ugró Jancsikat. Egy Paprika Jancsi formájú alakot vágunk ki, színezzük, majd összeállítjuk, úgy, hogy mozogjon keze, lába. Hátul a... Tartalom megtekintése

Hárászkendő és túrós-puliszka

Nagy hagyománya volt, és régi időkre tekint vissza Etéden a juhtenyésztés.  Nem létezett olyan család, székelyporta a faluban, akiknél legalább 10-15 juhot nem tartottak volna e szerény, békés, igénytelen állatból.... Tartalom megtekintése

Mindenvégtagú olvasás

Csiporka és Bíborka a könyvtárban – Aztaaaa! Ennyi könyv létezik a világon??? – torpant meg Csiporka a könyvtár felnőtt kölcsönzőjének bejáratában. – Ó, a világon rengeteg könyv van! Tudjátok, minden... Tartalom megtekintése

… És köszi a hívást!

Írta: Arany Piroska               Vasárnap délután, ha hazamegyek a falumba, végig sétálok az utcákon, valami hiányérzet vesz körül. Nagy a csönd. Nincs kakaskukorékolás, nincs... Tartalom megtekintése

A hargitai fenyveserdők aljában

Ősz Zoltán alkotása Pasztellkréta 2011. Bús, borongós, aztán vidám, majd pattogós huncut dalok jutnak az eszembe a ” fenyveserdők aljában” népi, és műdalok keveredésében. No visszatérve a hegyi útra, gyönyörű... Tartalom megtekintése