Szófelbontó-hangoztató

Csiporka és Bíborka hangkeresőzik

– Folytassuk a játékot! – mondta Ibi, miután jól kikacagta magát. – Először egészen rövid szavakat mondok, ti meg próbáljátok hangokra bontani! És.

– É…s – tagolta Csiporka.

– Már.

– M…á…l – bólogatott a fejével minden hangra a pille.

– Már. R a vége. Pergesd csak meg a nyelvedet! – kérte Ibi. – Így: –  Rrrrrr.

– Lrlrlrrrrr– jutott át elég hamar a kezdeti botladozáson Bíborka. – Már megy! Rrrrrrr! Halljátok? Jó?

– Jó bizony! Olyan, mintha autó berregne, vagy motorbicikli.

– Vagy repülőgép! – tette hozzá Csiporka, aki ért karját széttárva berregőrepdesőt játszott.

– A repülő is r-vel kezdődik! – kiáltotta a pillangó.

– Hű, de jó füled van! Először nem is érezted ezt a hangot, most meg már kiszűröd a szó elejéről játékon kívül is! – dicsérte Ibi. – Tudjátok mit? Játsszunk most akkor r-keresőt!

– R-keresőőőőt? Az milyen? – kérdezte a pille.

– Kimondok egy szót, ti meg kihalljátok belőle, hányadik hangja a r. Aki megtalálta, becsukja a szemét! Ha mindkettőtöké zárva, akkor szólok, és felmutatjátok az ujjaitokkal a számot! – Répa.

A két szempár egy pillanat alatt lecsukódott, és Ibi „most”-jára, mindketten egy ujjukat emelték a magasba.

– Keret.

És egy szempillantás múlva három–három ujj emelkedett a levegőbe.

– Orr – mondta Ibi.

Egy kis ideig meredten néztek a bogárkák a fejükben ízlelgetve a szót, majd Csiporka két, Bíborka pedig három ujját emelte a magasba.

– Félig jó mindkettő! – kacagta el magát Ibi. – Mondjátok csak utánam hangosan!

–Orr – mondták ki a lányok.

– Ó, ez becsapás! Hát a második és a harmadik is r. Hosszan van benne! – csapott a fejére Csiporka.

Ebben a pillanatban csilingelni kezdett a bejárati ajtó, s belépett egy vevő.

– Jó napot kívánok! – mondta az öreg néni udvariasan.

– Nincs! – harsogták a lányok.

– Mi nincs?! Még nem is kértem semmit! – méltatlankodott a vevő.

– R a néni köszönésében. Tetszik tudni, hangoztatni tanulunk– magyarázta bocsánatkérő mosollyal az arcán Csiporka.

– Ó, betűzni tanultok? – enyhült meg a vásárló.

– Nem, még csak hangoztatni! – helyesbített Csiporka. – Tetszik tudni, a hang az, amit kimondunk. És a hangoknak van betű párja, amit leírunk.

– Ó, de kis okos bogár vagy! Látod, a sok felnőtt csak beszél, nem is gondolkodik. Pedig nem ugyanaz a kettő – beszélgetett velük a néni, miközben Ibi összeállította, becsomagolta a kért virágokat.

– És, mire újra tetszik jönni, már a betűket is fogjuk tudni! – dicsekedett Bíborka, aki szokásával ellentétben előre ivott a medve bőrőre.

– Vigyázzatok az ígéretekkel, mert hamar jövök ám! – kacsintott rájuk a kedves vásárló, miután kifizette a virágokat, és kifelé indult a boltból.

– Látjátok, milyen szerencsés vagyok! Még a vendégek vásárlási kedvére is jó hatással vagytok! – mosolygott rájuk Ibi szeretettel.

– Harmadik – jelentette ki Bíborka.

– Mi harmadik? – értetlenkedett Ibi. – Ma már jó sokan jöttek virágért. Nem emlékszel?

– Hát az r a szerencsésben! – kacagta el magát Csiporka.

– Hű, ez már annyira megy nektek, hogy lassan változtathatunk a játékon! – örvendezett Ibi. – Játsszunk szóláncot!

– Hóláncooot? De hát nem is esik a hó! – ámult el értetlenül Bíborka.

– Az olyasmi, mint az a fényes a nyakadban? – kérdezte Csiporka, és közelebb bújt.

– Olyasmi bizony! – kapta le Ibi a szüleitől érettségire kapott aranyláncát. – Nézzétek csak! Sok pici apró oválisból áll, amik a végüknél összekapcsolódnak– húzott egyet finoman a láncdarabon, hogy jobban kirajzolódjanak s szemek, és a kapcsolódásuk.

– Akkor már értem az új játékot! – jelentette aki Csiporka egy rövid láncszemle után. – Mondok egy szót, te pedig az utolsó hangjával mondod a következőt. Aztán Bíborka meg a te szavad utolsó hangjával indítja az új szót. Jól gondolom?

– Jól bizony! Kezdjük, ha van kedvetek!

– Van – bólintott beleegyezően Csiporka.

– Nap – felelte Ibi somolyogva, mert tudta, hogy Csiporka a beleegyezését még nem a játék kezdésének szánta.

– Pék  – folytatta Bíborka.

– Kar – rikkantotta Csiporka.

– Rakéta – folytatta Bíborka.

– Alvás – vágta rá Ibi.

– Az már rám férne! – vágódott ki hirtelen az ajtó, és egy barna hajú fiatalember lépett be a bolt ajtaján.

– De jó, hogy jöttél! – örvendezett Ibi. – Annyi vásárlóm volt ma, hogy alig van már árum!

– Saláta – mondta Bíborka.

– Tifelétek így köszönnek? – lepődött meg a fiú, aki persze maga is elfeledkezett a köszönésről.

– Dehogy! Játszunk! – harsogták a lányok kacagva.

– Ablak – felelte a fiú.

– Karóra – mondta azonnal Csiporka.

– Agy – folytatta Ibi.

– Na, az nincs nekem! –kacagott fel a fiatalember. – Itt játszom, ahelyett, hogy kipakolnék, és továbbvinném az árut a többi megrendelőhöz. Gyerek.

– Kemence – vágta rá Bíborka.

És így ment ez jó sokáig, végül a virágos fiú felpattant:

– Mennem kell! Már vagy ezren hívtak!

– Dehogy hívtak! Egyszer sem csörgött a mobilod! – mondta Csiporka.

– Nem hát, mert amikor elkezdtünk játszani, azonnal lenémítottam! Egy kis játék minden embernek jár, nem? – kacsintott a lányokra, majd elmarkolta a számlát és a pénzt a pultról, és kiiramodott a boltból.

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése