Bogárremény

Csiporka és Bíborka hajnali telefonja az Állatkerttel

– Reggel van! – kiáltott fel Bíborka, ahogy az első kibúvó napsugár megcirógatta az arcát. – Csiporka! Ibi! Ébresztőőőő! – harsogta a pille, ahogy csak a torkán kifért.

– Nincs reggel! – morgott rá Csiporka, és tüntetőleg a fejére húzta a párnáját.

– De! Már reggel van! – védte harciasan az álláspontját Bíborka. – Telefonálnunk kell!!! Azt mondtad, reggel már illik telefonálni… – pityeredett el a kis pille, ahogy meglátta, hogy Ibi szemei is folyton visszacsukódnak.

– Még várnunk kell, Bíborkám! Épp csak hajnalodik. Hajnali öt óra van. Ilyenkor még nincsen senki az állatkertben, akivel beszélni tudnánk. Gyere! Bújj be ide mellém, és beszélgessünk! – emelte meg Ibi a takaróját hívogatóan. – Csiporka addig még szunyókál egy nagyot, és közben elmúlik a mérge, amiért felébresztetted.

Mire Ibi mindezeket szép csendesen, lassan elsuttogta a kis pillangónak, miközben folyamatosan simogatta a hátát, Bíborka laposakat kezdett pislogni. Sírása abbamaradt, aztán már nem is piszegett, csak egyenletes szuszogása hallatszott. Visszaaludt.

– Csrrr! Krrr! Csrrr! Krrr!

– Ugrás, lányok! – pattant ki Ibi az ágyból, és lenyomta a vartyogó vekkert.  – Indulás mosdani, reggelizni! Utána, ha készen vagytok, telefonálunk!

Most az egyszer egyiküket sem kellett nógatni! Pillanatok alatt elkészültek, és ráültek a zuhanyzó kilincsére, hogy jelezzék, ők nyerték a gyorsasági versenyt.  Persze, könnyű volt villámgyorsnak lenniük, mert most, izgalmában még Csiporka sem volt éhes.

– Hűűű! De lemaradtam! – kiáltott fel a csíkos törülközőben kilépő Ibi. – Jó lesz, ha igyekszem! Sosem tudok betelni a reggeli, langyos vízzuhogtatással! – mosolygott a lányokra, de meggyorsította lépteit, és menet közben kikapott a hűtőből egy joghurtot, és egy almát, amiből öltözés közben jólesően falt egyet-egyet. – Hol vagytok? – nézett szét, amikor elkészült, és váratlanul sehol nem látta az addig körülötte toporgó bogárkákat.

– Itt vagyunk! Bekapcsoltuk a gépet!

Mire Ibi felszaladt a lépcsőn, már be is léptek az internetbe.

– Hát ezt meg hogy csináltátok???  – lepődött meg.

– Ráugrottunk együtt a bekapcsolóra, aztán, amikor kivilágosodott a kép, addig lökdöstük ezt a jószágot – mutatott enyhe ellenszenvvel Bíborka az egérre –, míg rá nem ment a piros-sárga-zöld karikás képecskére. Amikor végre odatoltuk a nyilát, ráugrottunk az egér bal fülére, és így neked már csak be kell írnod, hogy állatkert! – mosolygott össze cinkosan a két bogárka.

– Igazi kis számítógép zsenik vagytok!  Egyszer láttátok tőlem összesen, mit kell csinálni, és azonnal megjegyeztétek! Ha tudnátok, hogy mások ezt hetekig gyakorolgatják, hogy sikerüljön! – dicsérte meg őket ámulva Ibi, közben beírta az oldal tetején levő kereső sávba: www.allatkert.hu

– Bárcsak én is tudnék írni! – sóhajtott fel vágyakozón Csiporka.

– Szerintem, meg tudlak tanítani, de először telefonáljunk!

Ibi előkapta farmerja zsebéből a mobilját, és benyomkodta a gép által kiadott telefonszámot.

– Búg már! – örvendezett Bíborka.

– Tessék! Állatkert. Jó napot kívánok!

– Jó napot Önnek is! De örülök, hogy elsőre sikerült Önöket elérnem! – örvendezett udvariasan Ibi.

– Mit óhajt ilyen korán? – kérdezte az udvarias hang, aki alig-alig tudott elnyomni egy kósza ásítást.

– Az iránt szeretnék érdeklődni, működnek-e még Önöknél a különleges állatiskolák – mondta Ibi.

– Működnek bizony! Szerencsére rengeteg az érdeklődő!

– Most milyen csoportjaik vannak? – kérdezte Ibi.

– Madársuli, macska-tanoda, kutyulínó, hüllárium és rágcsafalva.

– Óóóóó – szomorodott el Ibi hangja –, ezek egyike sem felel meg az én kis barátnőimnek…

–  Nincs bogaras??? – suttogta elszomorodva Bíborka.

– Jól hallom? Bogárkáknak keres tanulási helyet? – szólalt meg a hang.

– Igen! – csapott fel a remény Ibiben.

– Hát ez igen örvendetes! Akkor végre újra be tudjuk indítani a bogársulit! – élénkült meg végre a hang is. – Tudja, nyolc fő alatt nem engedélyezik a csoport indítását, így hét várakozónk hónapok óta vár a kezdésre…

– Komolyan??? Én mindjárt két bogárkát is vinnék abba a suliba! – ragyogott fel Ibi mosolya, amit persze a túloldalon ülő férfi nem láthatott.

– Kettőveeel? Hát, az még jobb! Kilenc főtől már a nagy bogárteremben folyhat a képzés. Gondolhatja, az sokkal felszereltebb, jobb elrendezésű, mint a kicsi!

– Hát ez szupeeer! –kiáltottak fel egyszerre mindhárman, és egymásra mosolyogtak. – Megtudhatnám, mikor lenne aktuális a beiratkozás?

– Intézményünk igazgatója minden hétfőn 10 órától fogadja az újakat a családjukkal együtt. Kérem, fáradjanak be ma ebben az időpontban, és minden részletet megbeszélhetnek vele személyesen! Beiratkozási szándékukról azonnal értesítem, ahogy reggel megérkezik.

– Köszönöm a tájékoztatást! A viszontlátásra! – köszönt el kedvesen Ibi.

– Mi is köszönjük, hiszen így még több látványossággal tudjuk elkápráztatni idelátogató vendégeinket! Viszontlátásra! – köszönt el az udvarias hang, majd már csak a szétkapcsolás kattanása hallatszott.

– Éljen!!!! Hurráááá! – ugráltak összekapaszkodva a lányok!! – Van iskolááánk!!!

– Van bizony! – ragyogott rájuk Ibi örömteli mosolya. – Ébresszük fel Vikit a garázsban, aztán indulás az állatkertbe!  Öltözzetek!

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése