Dancsy István és Istvánné

Nyugalmazott pedagógusok

Gesztely

Egy bemutatkozó kézfogás kellett csak ahhoz, hogy örökre együtt maradjanak. Mindez Gesztely község általános iskolájában történt 1959-ben, ahol Katika tanító néni tanított, Dancsy István pedig új pedagógusként került az intézménybe. Ötvenöt éve kötelezték el magukat a falunak, az iskolának és egymásnak, a településen pedig máig nagy szeretet övezi őket. A tanár néni és az igazgató úr megszólítás egyben a feléjük áradó tisztelet jele.

A Miskolcon született és a megyeközpontban érettségiző lány apja a földhivatalban dolgozott, édesanyja pedig közjegyzői irodavezető volt. Hiába nőtt fel a nagyvárosban, nem tudta megszeretni annak miliőjét. Falura vágyott, ezért 1958. szeptember 15-től képesítés nélküli pedagógusként állt munkába Gesztelyen. Utólag úgy emlékszik, mindjárt megragadta a csend, de legjobban a tiszta, csillagos ég, amit korábban csak ritkán látott.  Naponta ingázott miskolci otthona és munkahelye között, de szakított időt a továbbtanulásra is. Sárospatak Tanítóképző Főiskolájában 1960-ban vette át első diplomáját, majd Egerben  szerzett mezőgazdasági ismeretek és gyakorlat, valamint magyar nyelv és irodalom szakon tanári diplomát. Az ének-zene szakot Sátoraljaújhelyen végezte el. Ennek ellenére örömmel maradt az első osztályosok tanító nénije, aki a falubeliek jelentős részét megtanította írni és olvasni.

Akkoriban az ötven főt is meghaladta az elsősök száma és volt olyan évfolyam, amikor egyedül tanított 54 gyereket egy osztályban. Kihasználva zenei tudását néhány diákját zongorázni tanította és szolfézs órákat tartott számukra. Létrehozott egy művészeti csoportot, akik az iskolai ünnepségeken léptek fel különböző színdarabokkal. A Repülj Páva népművészeti vetélkedő hatására kollégája, Trízsi Pál négyszólamú énekkart hozott létre, amelybe ő is bekapcsolódott.

Tanár néni elárulja, oktatási módszerének alapja a mesélés volt, tanítványai tündérmeséken nőttek fel, nem erőszakos filmeken. Az évszakokhoz igazodva szervezett  kirándulásokat, így jártak ibolyázni, szalonnát sütni, szánkózni, de elvitte őket a Barlangfürdőbe és a megnyílt Centrum Áruházba is, hogy a falusi gyerekek is tájékozottak legyenek. Mindez közrejátszott abban, hogy idegenvezető diplomát is szerezzen.

Az 1933-ban Hajdúhadházon született Dancsy István műszaki pályára készült, de az akkori viszonyok szerint pedagógus pályára irányították. Debrecenben az Állami Pedagógiai Gimnáziumban érettségizett, majd onnan került a Debreceni Állami Tanítóképzőbe. Négy év tanulás után gyakorlatra küldték, megszólítása „kis tanító bácsi” volt. Az ötödik tanév végén kapta kézhez tanítói oklevelét és akkor szórták szét az 52 fős osztályának végzőseit három északkeleti megyébe. Ketten 1953. július 1-től Borsodba kerültek, számára Forró iskoláját jelölték ki munkahelynek. Ott töltötte a következő hat évet és bekapcsolódott Encsen a kulturális csoportba, ahol a színházi előadások mellett zenekart is szerveztek. Onnan bekerült a megyei pedagógus énekkarba, ám a próbákra az akkori közlekedési viszonyok mellett nem volt egyszerű Forróról bejárni. Amikor meghallotta, hogy Gesztelyen változások vannak a tanári karban, áthelyezkedett a Hernád partjára.

Ekkor, 1959-ben ért össze a sorsuk, és azóta elválaszthatatlanok egymástól. Tanító bácsi eleinte alsó tagozatos osztályokat tanított, majd Egerben a Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán mezőgazdasági ismeretek karon szerzett diplomát, amit később a történelem szakon megismételt. Akkoriban a vidéki iskoláknak tankertet kellett fenntartaniuk, a megtermelt árút pedig kötelező volt értékesíteni. Csakhogy a rendszer nem működött, ezért kérte, hogy az iparosodó térségre való tekintettel inkább műszaki ismeretek oktatására térjenek rá. Siker koronázta elképzelését. Dancsy István 1972-ben, Trízsi Pál halála után kapta meg igazgatói kinevezését, amely állást nyugdíjazásáig betöltött. Közben történelmet is tanított, amely területen 1991-ben meglepetés érte. Egy hajdúszoboszlói átképző tanfolyamon elmondta az előadó, hogy ők addig hamisított történelmet tanítottak tanulóiknak.

Katika tanár néni 1994-től vezeti a helyi énekkart, amivel több arany- és ezüstérmet nyertek, és részesei a Magyar Kultúráért aranyplakett és aranyoklevél elismerésnek is. Megkapta a Kiváló Pedagógus kitüntetést és a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Nyugdíjazása óta is az énekkar élén van, amiben néhány hónapig betegsége akadályozta. Akaratereje és élni akarása azonban kisegítette a bajban és ma már újra a régi formájában vezényli a csoportot.

Házasságukból 1969-ben született István, aki gépjárműoktató, unokájuk Adrienn pedig 16 éves és a miskolci Kossuth Lajos Gimnázium tanulója. Ő napi kapcsolatban van a nagyszülőkkel, és ha úgy érzi, segítségre szorul a tanulásban, kikéri véleményüket, aminek az eredménye meglátszik az érdemjegyekben.    

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése