Bendzsuk István

Nyugdíjas közgazdász, kántor

Sajóbábony 

A zene gimnazista korától végigkíséri életét. Sokáig játszott vendéglátó ipari egységekben, az utóbbi évtizedekben pedig a sajóbábonyi református templom orgonájának billentyűit koptatja. Alapítója és máig aktív tagja a vegyészváros énekkarának, de sokan ismerik az egykori vegyiművekből is, ahol belső ellenőrként kereste kenyerét. Közösségi tevékenységéért 2013-ban a város önkormányzata Sajóbábonyért Érdemérem kitüntetéssel jutalmazta.

A történelmi Magyarország területén, de mégis Csehszlovákiában született 1938. március 30-án. Felvidéki szülőfaluja, a Rozsnyóhoz közeli Hárskút hazánk trianoni megcsonkítása miatt határainkon kívülre esett. Az 1938. november 2.-i első bécsi döntés után a Felvidék déli része visszakerült az anyaországhoz, így Hárskút is, illetve Áj község, ahol tanító édesapja 1940-ben állást kapott.  Részt vett a leventeképzésben, amit később népbíróság kért rajta számon és büntetésként kilátásba helyezték a kitelepítésüket. A világháború után még átjárhatók voltak a határok, így 1946-ban átköltöztek Komjátiba. Ott végezte a harmadik osztályt, de a következő évben már Miskolcon, a Kossuth úti iskolában tanult. Az énekórákat egy minorita szerzetes tartotta, aki felfedezte tanítványa zenei tehetségét és kérte a szülőket, hogy taníttassák zongorázni. Az általánost végül Komjátiban fejezte be, ahonnan a Sárospataki Gimnáziumba vették fel. Három gimnáziumi osztály elvégzése után úgy határozott, a zenei pályát helyezi előtérbe, ezért átiratkozott a Miskolci Zenegimnáziumba, ahol 1956-ban leérettségizett. Közben a zenei konzervatóriumban is képezte magát tervezett pályafutásához.

Első munkahelye Miskolcon volt, ahol 1963-ban a vendéglátásban helyezkedett el zongoristaként. A fizetés viszont kevesellte, ezért egy barátja hívására a Volán forgalmi szolgálatánál állt munkába. A biztos havi fizetés birtokában vezetőinek támogatásával belevágott a továbbtanulásba, elvégezte a Marx Károly Tudományegyetem közlekedési szakát, ami azzal is járt, hogy egyre feljebb került a vállalati ranglétrán. Amikor kinevezték belső ellenőrnek, azt érezte, az neki való állás, mert abban a feladatkörben mindenhez érteni kell. Tíz év után aztán átigazolt a Hejőcsabai Cementgyárba, ugyancsak belső ellenőri állásba. Ott újabb tíz évet töltött el, majd 1983-ban már a Sajóbábonyi Vegyiművek belső ellenőreként állhatott munkába. A közgazdász diplomával számtalan egyéb területen kipróbálhatta volna magát, de ő mindvégig ragaszkodott első munkaköréhez. Az ellenőri állás komoly felkészültséget igényelt és állandó tanulást, képzést, mert követni kellett a jogszabályi és egyéb változásokat. A munkahelyváltással lakóhelyet is cserélt és Bábonyba költözött. Abban az időszakban ez nem okozott számára nagyobb gondot, mert már két éve elvált a feleségétől.

Új munkahelyén hamar átvette a feladatokat, 1989-ben Kiváló Dolgozó lett.  Grósz Károly miniszterelnöksége idején gazdasági változások indultak el, ami számos területre negatívan hatott. A nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező Bendzsuk István hamar átlátta, hogy az új törvények következményeként a helyi vegyi üzem előbb-utóbb ellehetetlenül. Sajnos, jóslata bevált és 1992-ben a gyárat bezárták, ő pedig 54 évesen munka nélkül maradt. Ezután következett egy vegetációs időszak és megtapasztalta, milyen az élet munkanélküli segélyen.

Zenei tudását Sajóbábonyon is hamar felfedezték, gyakran hívták lakodalmakba, illetve a templomba a kántor helyettesítésére. A kritikus 1992-es évtől viszont ő lett a kántor, majd részt vett a helyi énekkar megalakításában, amelynek mai napig a tagja.

Új párjával a kialakult helyzetben is támogatták egymást. Találkozásuk a Vegyész Csárdához kötődik, ahol Erzsike szakács volt, István pedig esténként ott gyúrta a zongorán a billentyűket. Volt tehát egy özvegyasszony és egy elvált férfi, akik úgy gondolták, összekötik sorsukat, ami aztán 1985-ben bekövetkezett.

Ma is csillogó szemmel mesélik, hogy mindkettőjüknek van két-két gyermeke, akik hamar elfogadták őket, a négy fiatal pedig testvérként szereti egymást. Azt mondják, az összetartó családnál nagyobb boldogság nem létezik.

Bendzsuk István két fia közül János főiskolai diplomával a Musashi japán cégnél dolgozik, István pedig kereskedő Miskolcon. Lengyel Istvánné lánya Mária kétdiplomás óvónő Hajdúböszörményen, a főiskola gyakorló óvodájában, fia, István pedig főiskolai végzettséggel szakoktató Miskolcon, az Eötvös szakmunkásképzőben. A két részről idáig öt unokával bővült a család.

Nyugdíjas éveikben néha meglátogatják a felvidéki rokonokat, de szeretnek sütni-főzni és gondozzák kiskertjüket. István aktív tagja az egyházi gyülekezetnek és az énekkarnak. Végezetül elárulja, hogy a jó szerencséje vezette Sajóbábonyba és soha eszébe nem jutott, hogy onnan elköltözzön.

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése