Balogh Géza horgásznovellái Csöpög az orrom. Írhatnám persze azt is, hogy náthás, influenzás vagyok, de ez eltakarná a lényeget. Influenzás lehet bárki, ám – már engedelmet a kifejezésért –, taknyos, igazi... Tartalom megtekintése

Balogh Géza horgásznovellái Lusta, augusztusi délután volt. A nyárutó nagy, lomha madárként szétterpesztette szárnyait, álmosan lebegett a mezők fölött. A Kraszna mellett kókadt fűzfabokrok pihegtek, az öreg fahíd gerendáin verebek... Tartalom megtekintése

Balogh Géza horgásznovellái A nyár olyan hirtelen libbent közénk, mint valami szeleburdi csitri. Az öreg tölgyek alatt még el sem nyitott a gyöngyvirág, még a fészekben pislogtak a varjúfiókák, mikor... Tartalom megtekintése

Balogh Géza horgásznovellái  Derék, szőke férfi járja hetek óta a mezőket. Arca barnára sült, haja is kifakult a nyáron, de ha vidám, kék szemével lenéz a magasból, összerezzen a vízparton... Tartalom megtekintése

Balogh Géza horgásznovellái Az erdészház a széles holtág karéjában, öreg fűzfák között állt. A meder túlsó partján hatalmas hárs könyökölt az erdő satnyább fáira, ágai között nyúlós köd bolyongott. Tetején... Tartalom megtekintése

Balogh Géza horgásznovellái Volt egy cickányunk… No, nem sokáig, csak néhány óráig. Lent horgásztunk valahol Csaholc táján, a Túr mentén. A halak persze most sem jártak, meg sem mozdult az... Tartalom megtekintése