Rigó Mihály

Polgármester

Homoródalmás

Faljunk valamit – invitál az asztalhoz a házigazda.  – Nemrég öltünk mangalicát, biztosan ízleni fog a kolbásza, szalonnája. – Jó példával jár elöl, hasít egy csíkot az ujjnyi vékony szalonnából. Felesége, Ildikó asszony varázsolja elénk a gazdag asztalt. Mosolyából őszinte vendégszeretet sugárzik. Bő félezer kilométerrel mögöttem álltam meg házuk kapujában, és bátortalanul vártam, ki világosítja fel az amúgy barátságosnak tűnő németjuhász ebet: nem ellenség érkezett.

– Földije az a kutya – mondja Rigó Mihály, amikor bébocsájt. – Géberjénből, a testvértelepülésünkről hoztuk volt. – Azért biztos, ami biztos, hátra zárta az udvaron.

A két helység kapcsolata elég régről való. Kölcsönösen részt vesznek egymás falunapjain, és ezeken bemutatkoznak saját kulturális egyesületeikkel. A személyes ismeretségek barátságokká mélyültek. Ennek is köszönhető, hogy most bemutatkozik Homoródalmás polgármestere.

– Itt születtem 44 esztendővel ezelőtt, és őseim is itt éltek – kortyolunk bele a vacsora után Ildikó asszony gőzölgő teájába. Saját keveréket forráz, mentából, citromfűből és néhány további helyben gyűjtött virágból. – Székelyudvarhelyben jártam középiskolába, ahol most a fiaink Miksa és Mátyás tanulnak – folytatja élete történetét.

Nem látszik olyan korúnak, mint amennyit mond. Szerencsés alkat. Nincs őszülő halánték, legényes a bajusz, magabiztos az arckifejezés.

– Brassóban műszaki felsőoktatási intézményben szereztem diplomát – lép át életpályája következő állomására. – Ezt követően még két évig tanultam, hogy végül pedagógusként kezdjem el itthon a munkát. A feleségem tanítónő, udvarhelyi lány.  Együtt jártunk át az iskolába dolgozni.

A régi szokásrendben a szülők nem nagyon engedték, hogy falun kívülre udvaroljanak a legények. Akár egy szülői verést is kockáztatott az a fiú, aki mondjuk a szomszédos Lövétén vetett szemet egy leányra.

Homoródalmás évszázados házaival, gondosan ápolt hagyományaival nagyobb részt úgy őrizte meg magát a mának, ahogyan a múlt században vagy annak előtte bújt meg a Kis-Homoród völgyében. Unitárius temploma messziről mutatja az irányt az érkezőnek. A napjainkban is túlnyomórészt unitárius hitű lakossága életének régen is, ma is keretet ad a vallás.

– Nekem ma sincs ellenségem a faluban – enged bepillantást abba a döntésébe, melynek eredményeként három ciklussal ezelőtt elindult a választáson. – Második alkalommal már ellenjelöltem sem volt.

Megkérem, mondjon néhány dolgot, amire a mögöttünk hagyott évtized munkája eredményeként napjainkban büszke. Távirati stílusban fel is sorol néhányat, aztán az órára pillant. Elnézést kér: vendég ide, vendég oda, szerda este pingpong a barátokkal, Ildikónak pedig dalárda.

Reggel a házuk előtt állva látom, hogy valójában ez a község főtere. Innen mutatja Rigó Mihály, mire jutottak mostanában.

– Felújítottuk az iskolánkat – invitál az impozáns épülethez. Odabenn benyitunk az egyik osztályba. Számítógépek előtt találunk egy sereg nebulót. A másikban Rigó Ildikó tanító nénit zavarjuk meg egészen kicsik körében.

– Felújítottuk a kultúrházat – mondja néhány sarokkal odébb. Kocsija simán suhan az ugyancsak nem régi műúton. Jó nagy épület. Mögötte műfüves kézilabdapálya, mellette tágas rendezvénytér. Érdekességként megmutatja a község sóskútját, amelyen meglátszik a kor. A belőle mert vízzel ízesítik, tartósítják a levágott jószág húsát.

A színmagyar falu a mögöttünk hagyott viharos évszázadban elvesztette lakossága felét, ma már alig másfél ezren élnek itt. A régi patinás, de üres épületekből megvásárolt egyet a tanács. A mestergerendába vésett dátum tanúsága szerint lassan félezer éves házat felújították. Az itt született híres erdélyi író, Szabó Gyula emléke relikviáinak teremtettek vele helyet, valamint itt lesz a turisztikai információs központ. A ragyogóan új parkettán még csak néhány számítógépes monitor, az egyik ablakban pedig az író szobra utal a ház jövőbeli hasznosítására.

– Falunkban nagy hagyománya van a bútorfestésnek – ismerteti a polgármester, milyen lesz a berendezés. Pedagógusaink között sokan művelik ma is. Az ő kezük munkáját dicsérik majd az idekerülő tárgyak, egyúttal megmutatják a régiségből ránk maradt szép festett motívumokat.

A Rigó névvel az unitárius templomban találkozom ismét. A szintén felújított isten háza belső falán emlékműre vésve olvashatóak a világháborúk elesett almási hősök nevei. Köztük több Rigó.

Egy kicsit elmerengek a csendes falak között. A padokba – haladva a korral – ülésfűtést vezettek be. Odakinn térfigyelő kamerák az utcák sarkain… Együtt a hagyomány és a modern kor. Az egy évtized alatt új arcot kapott falu.  Kezemben egy mívesen szép könyv Rigó Mihály szavaival: “A szülőföld, a faluközösség múltja, küzdelme és fejlődése közel áll mindnyájunk szívéhez. Életsorsunk mélyen a szülőföld múltjában gyökerezik. Az ősökben mi élünk tovább. Mi a folytatás vagyunk.”

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése

Munka  közben

Biszák  László  festőállványa előtt Rajzok,  festmények,  különböző témák,  stílusok, felismerhetők,  és  értékelhetők,  miért  ne  nézzünk  bele  a  kincsesládába  ahol a  színek  alusznak, és  várakoznak,  hogy  teret,  lehetőséget  kapjanak  a kibontakozásra. ... Tartalom megtekintése

A gitáros

Bíró  Ernő alkotása Egy huncut  kép,  egy  kedves  gitáros,  aki  talán  éppen  pihenőjét  tartja.  hosszú  lábai  mintha  nem is ő  viselné, mintha-mintha  rongyból  volna!,  és  csupán  csak  támaszték!!  Aranyos grafika, ... Tartalom megtekintése