Novák Géza

Díszpolgár

Rudabánya

Elég régen elhagyta szülőhelyét, mégis örökös rudabányainak vallja magát a nyugdíjas éveiben idejét fafaragással töltő Géza bácsi. Nívós alkotásai tíz település közterein állnak és jutott belőlük a Rudabányai Érc és Ásványbányászati Múzeumba is. A 80 éves alkotó a tél elmúltával ismét kezébe veszi a vésőket, mert terveknek nincs híján.

Miután Rudabányán végzett általános iskolai tanulmányaival az 1934-ben született Novák Géza, Ózdra került az MTH-ba esztergályos tanulónak. Kiváló szakrajztanára volt, a tőle tanultakat aktív munkássága során, illetve mostanában a szobrok és plasztikák tervezésénél is kamatoztathatja. A tanulást Miskolcon a Bányaipari Technikumban folytatta esti tagozaton és az oklevél kézhezvétele után a Rudabányai Ércbánya bányamérnökségére került. A Mérési Osztályon külszíni és földalatti kutatásokat végeztek, ők jelölték ki a bányaterület határát, végeztek a kutatófúrások bemérését és a műveléshez szükséges területek kisajátítását. Sorolja egykori kollégái nevét, akik között ott volt Hernyák Gábor bányamérnök is. Az ő neve örökre beíródott az őskortörténelembe, miután 1967-ben megtalálta a bányaterületen az első majomcsontokat, amelyet ma Rudapithecusnak neveznek.

Novák Géza eközben kitűnő rajztehetségének köszönhetően térképeket szerkesztett, de részt vett a kutatásokban is. Az ércbánya fő terméke a barna vasérc volt, amire alapozva megépült az ércdúsító és rátérhettek a pátvasérc dúsításra. Ők találták meg az atomtechnikában használt baritot, amit Európában Rudabányán kívül csak egy helyen bányásznak. Munkásságának voltak szomorúbb napjai, így a baleseti helyszínek rögzítése, megrajzolása, fotózása és dokumentálása.

Elvállalta magánházak terveinek készítését és telkek kimérését, majd főnöke, Murvai László felkérte a Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum tervrajzainak elkészítésére. Később szerepet kapott berendezésében, majd részt vett a telkibányai múzeum beindításában.

Ott volt az Országos Magyar Kohászati és Bányászati Egyesület rudabányai csoportjának megalakulásánál, amelynek 50 éve a tagja, amelyért a rudabányai bányászat 600 éves ünnepségén kapott elismerést. Megünnepelték a 100 éves nagyüzemi bányászat évfordulóját is, a rendezvénynek ő volt a főszervezője. A Bányász Szakszervezetnek 60 éves tagságot tudhatott maga mögött, nyugdíjazása előtt volt az üzemi bizottság elnöke is.

Sportmúltjáról ma is nagy lelkesedéssel beszél. Közel másfél évtizeden át futballozott a Rudabányai Ércbánya SE csapatában. Játszott megyei I. és NB III. osztályban, majd vezetése alatt az NB II-be is feljutottak. Ez már azután történt, amikor abbahagyta az aktív játékot és mindenesként segítette a csapatot, ami 1989-es nyugdíjba vonulásáig tartott.

Addig megkapta a bronz, ezüst, arany és gyémánt bányászati érdemérmet, de tulajdonosa a kiváló újító arany fokozatának is. Azt mondja, mindig gondolkodó ember volt és ahol lehetett, ott egyszerűsítette vagy gépesítette a technológiát. Őrzi az Edelényi Járási Hivataltól kapott elismerő oklevelet, amit a rudabányai tornaterem és uszoda építésének mérési munkálataiért érdemelt ki. Alig volt olyan beruházás a kisvárosban az elmúlt évtizedekben, amelyben ne vett volna részt.

Novák Géza 1961-ben házasodott össze Kovács Edittel, aki nyugdíjba vonulásáig boltvezetőként dolgozott. Két gyermekük született, Róbert Nyíregyházán építész, Zoltán pedig az Északerdő Zrt. Putnoki erdészeténél kerületvezető erdész. A nagyszülők két helyről öt unokának – egy lánynak és négy fiúnak – örülhetnek. A család 1970-ben költözött Kazincbarcikára, majd 1998-ban Vadnán vettek kertes házat, ahol különleges növényeik előtt sok ifjú pár fotóztatta magát esküvői emlékként. Közbejött azonban egy nagy műtét, ami után Géza bácsinak fel kellett adnia a fizikai munkát, és ismét Kazincbarcikán kötöttek ki. A mindig mozgékony embernek fél év kellett a talpra álláshoz, de sikerült. Újra kezébe vette a vésőket és folytatta korábban elkezdett munkáját, a fafaragást. Autodidakta módon sajátította el ezt a szakmát, ami úgy kezdődött, hogy egy polcot készített és azt gondolta, vés bele néhány motívumot. Aztán folytatta, egyre nagyobb és nagyobb tölgyfafadarabokat keresett, amelyek közül jó néhány Vadnán, Sajóvelezden és több Barcika térségi településen áll. Tíz darab jutott a rudabányai múzeumba is, köztük van a középkori bányászatról faragott alkotása. Szobota Lajos polgármester elárulta, hogy ezekért az értékes faragásokért soha nem fogadott el ellentételezést Novák Géza.

Kazincbarcika műhelyét egy orvos barátja biztosítja, aki borlovag, ezért már készített szőlő-, hordó- és pohármotívumos sík faragásokat is.

Több évtizedes Rudabányáért végzett munkája elismeréseként 2012-ben a város önkormányzata Díszpolgár címmel tüntette ki, a következő évben pedig képzőművészeti alkotásaiért Holló László díjat kapott.

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése

Munka  közben

Biszák  László  festőállványa előtt Rajzok,  festmények,  különböző témák,  stílusok, felismerhetők,  és  értékelhetők,  miért  ne  nézzünk  bele  a  kincsesládába  ahol a  színek  alusznak, és  várakoznak,  hogy  teret,  lehetőséget  kapjanak  a kibontakozásra. ... Tartalom megtekintése

A gitáros

Bíró  Ernő alkotása Egy huncut  kép,  egy  kedves  gitáros,  aki  talán  éppen  pihenőjét  tartja.  hosszú  lábai  mintha  nem is ő  viselné, mintha-mintha  rongyból  volna!,  és  csupán  csak  támaszték!!  Aranyos grafika, ... Tartalom megtekintése