Horváth Sándor

Nyugdíjas középiskolai tanár, helytörténész,

Budapest

Amúgy jól megvagyok, csak a lábam nem akar engedelmeskedni – mondja a telefonba –, de nem unatkozok. Nézem a szekrényem fölé helyezett képeket, az én négy dédunokámat, akik nemzetközivé tették a családot. Van köztük félig lengyel és japán is, ez a kicsi, mint egy szamuráj! Nem csodálkozok, mert két fia is tanult és dolgozott külföldön, a lánya itthon folytatta édesapja hivatását, de az unokák közül többen is külföldi egyetemen diplomáztak, doktoráltak. A sok évtizedes ismeretségünk megkönnyíti a beszélgetésünket, és humorosan mondja, hogy megöregedtek a tanítványai, az érettségi találkozókra is ritkábban kerül sor, de ő kivárja a 100. évét, hogy megkaphassa a márvány diplomát. Reméljük sikerül, hiszen nagy idők tanúja, értő elemző krónikása volt akkor, amikor a helytörténet kutatására még csak kevesen mertek vállalkozni.

A nyíregyházi középiskolai tanár, 1916. január 18-án Dombóváron született. Életének több mint felét, pályájának teljes idejét viszont Nyíregyháza közoktatásában töltötte. Így joggal tartja nyíregyházinak sok száz volt diákja, egykori kollégája. Születése és pályakezdése a két világégés közé esett. Latin-történelem szakos diplomáját a pécsi egyetemen szerezte, majd szinte azonnal a frontra került. A frontról sebesülése révén került haza 1941-ben, és ez az év több szempontból is változást hozott számára. A nyíregyházi Angolkisasszonyok Intézetében, majd a Királyi Katolikus Gimnáziumban kapott állást. Ebben az évben vette feleségül kolléganőjét, Gazsó Olgát, akivel a következő évtizedekben három gyermeküket nevelték fel. Nyíregyháza több középiskolával rendelkezik, és Horváth Sándor neve mindegyikben fogalommá tudott válni, részben tanári sikerei, részben kutatói tevékenysége és közéleti aktivitása révén. Ma három gimnázium köszöntheti benne volt tanárát, a Szent Imre Gimnázium, amely a Kir. Katolikus Gimnázium jogutódjaként jött létre, a Kossuth Lajos Gimnázium és a Zrínyi Ilona Gimnázium, ahol a leghosszabb ideig dolgozott.

A háború vége az oktatásügyben jelentős változásokat hozott. Horváth Sándor előbb az újonnan megszervezett kollégiumi rendszerben igazgatói megbízást kapott, ami az államosításig, illetve a kollégiumok összevonásáig tartott. A jogutód gimnáziumok közül a Zrínyi Ilona Gimnáziumban folytatta pályáját, ahol 1952-ig volt igazgatói megbízatása. Ekkor átkerült a Kossuth Lajos Gimnázium élére.  Igazgatói tevékenységének egyik legmegrázóbb eseménye 1956 októberében következett be. Tudta, milyen jelentős változásokat élnek meg, de a diákjait is féltette, így vállalta a diákság koordinálását, és részt vett az értelmiségi forradalmi bizottság létrehozásában. Az igazgatói beosztásáról ezért le kellett mondania, és átkerült feleségével együtt a Vasvári Pál Gimnáziumba, amely a Királyi Katolikus Gimnázium jogutódja volt. Az 1956-os események politikai lezárása itt csak 1959-ben történt meg, a gimnáziumi beosztásuk megszűnt, és belső száműzetésként az 1. sz. Általános Iskolába helyezték beosztott tanárnak. 1963-ban került ismét vissza a középiskolai rendszerbe, és ettől kezdve a Zrínyi Gimnázium tanáraként vált közismertté.

Igényes tanárként ismerték diákjai, kollégái. A kedvelt latin oktatásának háttérbe szorulásával a történelem felé fordult inkább a figyelme. A Hársfalvi Péter által vezetett megyei levéltárban ő dolgozta fel elsőként az 1945-ös földreform megyei történetét, és ezzel országos hírnevet szerzett magának. A Jósa András Múzeum kiadványaiban, majd az újrainduló Szabolcs-Szatmári Szemlében jelentek meg írásai. Nem a kor által megkívánt dogmatikus történetszemlélet szerint dolgozott, hanem a források abszolút tisztelete vezette. Külön megemlíthető a Kossuth Emlékkötetben megjelent megyetörténete, amely alapja lett a megyei honismereti mozgalomnak. Saját élményem és szerencsém, hogy hitt a tehetséggondozásban. A kiválasztottak forrásokkal való megismertetésének, a megfelelő elemzési módszerek megtanításának köszönhetően diákjai sorra nyerték a helyi és országos versenyeket. Egész pályája során tisztelet övezte, de vezetői babérokra már nem vágyott, valószínű nem is kaphatott volna. A politika számára megtűrt, de nem támogatott tanár azonban érezhette, hogy mindenütt akad olyan diákja, aki az embert, a tanárt mély tisztelettel támogatja.

Így van ez most is, hiszen a három volt munkahelyén, a három középiskolai intézmény élén három tanítványa áll, akiknek nagy segítséget jelent, hogy Sándor bácsi megírta iskolatörténetüket. A város vezető testületeiben még ma is többen mondhatják el magukról, hogy a Sándor bácsi tanítványai voltak, bizonyítván, hogy a tanári hivatás beteljesedése évtizedekkel a nyugdíjba vonulása után is hitelesíti azt a magára formált költői hitvallást, hogy jót és jól kell oktatni, ebben rejlik az ő titka is.

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése

Munka  közben

Biszák  László  festőállványa előtt Rajzok,  festmények,  különböző témák,  stílusok, felismerhetők,  és  értékelhetők,  miért  ne  nézzünk  bele  a  kincsesládába  ahol a  színek  alusznak, és  várakoznak,  hogy  teret,  lehetőséget  kapjanak  a kibontakozásra. ... Tartalom megtekintése

A gitáros

Bíró  Ernő alkotása Egy huncut  kép,  egy  kedves  gitáros,  aki  talán  éppen  pihenőjét  tartja.  hosszú  lábai  mintha  nem is ő  viselné, mintha-mintha  rongyból  volna!,  és  csupán  csak  támaszték!!  Aranyos grafika, ... Tartalom megtekintése